Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Ötödik fejezet - Egyházi viszonyok 1600–1673-ig - Decker Raymund jezsuitafő az evangelikus papokat a városból kiűzetni kívánja - Az evangelikus papok Pozsonyba idéztetnek, ott lázadókul elítéltetnek és száműzetnek

fennevezett káplánok vitték. Hogy az evang. hívek ezeknek szolgálatával se élhessenek, Decker Kay­nmml egy rendeletet eszközölt ki, Lipótnál melynél fogva ö Selmecen főpapnak i Pfarrlierrnek) neveztetett ki ; mint olyan, az egyházi functiókat, keresztelést, temetést, esketést. szentségek kiszolgáltatását stb. csak ő végezheti, vagy az, kit ő evvel megbíz. En­nélfogva a prédikansok (t. i. ev. lelkészek ) min­den ilynemű functiótól eltiltatnak ; ha pedig mégis mernének valamit végezni, bebörtönöztetendők s meg­érdemlett büntetés végett a szent szék elébe állitan­dók. Epp úgy a temetők is, különösen a frauenbergi neki szolgáltatandók által, hova ugyan evangélikusok is eltemethetők, de csak kath. ritus szerint, nehogy hit-kényszerről panaszkodhassanak. Mind ennek pe­dig a legkegyelmesebb császári rendeletnél fogva kell történnie. Azonkívül, mivel Szűz Mária képe az alsó templom mellett valamely istentelen által be­piszkíttatott (valaki sárral dobálta i s ily gonosz tett ­nek csakis az ev. lelkészek okai, kik a katholiku­sokat bálványimádással vádolják, hogy ily merény­letnek eleje vétessék, a lelkészeket megérdem­lett büntetés végett a városból el kell távolítani; épp úgy Mgr. Schön Gáspár, gymna­ziumi igazgatót is, ki az elkövetett gaztettet gúnyo­lódó magaviseletével s megjegyzésével jóvá látszott hagyni. Az eredeti levél megvan a XVII-ik csomó­ban. Mi sokkal jelentősbnek tartjuk, mintsem hogy alább *) alatt egész terjedelmében ne közölnők, an­*) Edle, Gestrenge, Veste, Nahmhafte und Wohlweise, sonderst Geehrte und Geliebte Herren. Es sind bereits 4 Tag verloffen, dass denenselben ich das jüngst allergn. kngl. Mandat eingehändiget, vermög welches sie die übrige ecele­siastica jura oder geistl. Rechte mit gleicher Tapferkeit, gleich wie vorhero schuldig und verpflicht sein vollzuziehen, auch solchen in Gegenwart der Gemein nachzukommen versprochen. Gleichwohl weiss nicht aus vor respect oder Ansehen bishero unterlassen dadurch sie gewisslich die in ob bemeldteu Man­dat versprochene Väterliche Wohlgewogenheit und Gnad un-

Next

/
Thumbnails
Contents