Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Ötödik fejezet - Egyházi viszonyok 1600–1673-ig - A német templomnak erőhatalommal való lefoglalása - A kárpátaljai 13 megyének nemessége Hont megyét közbenjárásra szólítja fel a selmeciek vallásos sérelmeik ügyében, ennek magyar válasza - A selmeciek lázongása a német templom lefoglalása miatt: a Zrinyi Péter és Rákócy Ferenc-féle támadás gyászos következményei Selmecen

vid ideig békén viselje; mert máskülönben elrontja a dolgot, ha a németeken eröszakot fogna elkövetni (wenn sie sieh an den deutschen vergreifen). Azt is adja tudtokra, hogy a nemes tanács követséget fog meneszteni ő es. kir. felségéhez, mely neki ez egész ügyet eléterjeszsze s nála egy tiltó rendeletet (inhibitorium mandatum) eszközöljön ki, mely az illetőknek a templom visszaeresztését meghagyja, így azt jobb szerivel (mit besserem Fug) fogják visszaszerezni s birtokolhatni. Ezt Pilarik úr tót nyelven ismételte. A mint beszédét végzé, nagy zaj támadt a templomban, melybe ezalatt a nép is betódult, épp úgy,- mint kiviil ; mind késznek nyilatkozott vagyont s életet feláldozni, de a templomot azonnal akarták visszafoglalni. Erre a lelkészek térdre estek a nép előtt s Istenre kérték, csillapodjék le és főleg e szentséges pünkösdünnepeken óvakodjék vérfürdőtől, ne hogy a gonosz ördögnek (dem leidigen Teufel) örömre okot szolgáltasson. Erre Koch úr intett a dühöngő népnek, csendet kért s miután az beállott szóla : „Tisztelendő Urak, kedves lelki atyáink ! Senki sem veheti rosz néven, sem roszra nem magyarázhatja, hogy most ezen hatalmaskodók ellen, kik bennünket ő es. kir. felsége, legkegyelmesebb urunk s honatyánk tudtán kiviil s akaratja ellenére kedves templomunktól gonoszúl megfosztani szándékoznak, e szent kincsünk védelmére fegyveresen lépünk fel, mert a császár rendeletét még senki sem mutatta elő. De ha az megvolna is, a nemes tanács ráért húsvéttól fogva, a mikor a templomot lepecsételték, mai napig ő felségét ily hatalmaskodásról hűségesen s legalázatosabban értesíteni, de elkésett vele, a nép többé nem várhat. Azonkívül tudva lévő dolog, hogy az egész praktika és csíny (Faction) Szelepcsényi György érsektől ered, ki most Szt. Kereszten tartózkodik. Azon német katonák is, kik a templomba zárkóztak, nem ő felségének, hanem az érseknek katonái, kiket romlásunkra s a vele szövetkezett és