Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)
Ötödik fejezet - Egyházi viszonyok 1600–1673-ig - A német templomnak erőhatalommal való lefoglalása - A kárpátaljai 13 megyének nemessége Hont megyét közbenjárásra szólítja fel a selmeciek vallásos sérelmeik ügyében, ennek magyar válasza - A selmeciek lázongása a német templom lefoglalása miatt: a Zrinyi Péter és Rákócy Ferenc-féle támadás gyászos következményei Selmecen
vévén, continentiáját megértettük : melyre hogy mindjárt azon Congregatiónkból választ nem adattunk, oka volt akkorában közöttünk és főispánunk, gróf Balassa Bálint úr között emergált és most is vigeáló controversia. A mi azért vármegyénkben lévő nemes Selmec városa régi boldog emlékezetű királyoktól adatott szép szabadságának oppressiójával való injuriáját illeti, azt magunk is szívünk fájdalmával értjük és érezzük. Azonban az 1662-ik esztendőbeli szerencsétlen országgyűlésében condált articulus mellett mely se Nagytoktól, s Kglmetektől, se mitőlünk, se pedig más nemes vármegyéktől is nem acceptáltatott) azon nemes Selmec városa ellen indirecte indíttatott, és annak modo indirectiori peragáit executióját (a Lansee-Windischféle házassági ügyet értik) nézi, azt nem.egész vármegyénknek. hanem derekasbban megemlített gróf Balassa Bálint úrnak (a ki főexeeutora volt) s némely több az aránt való ő Kglme opinióját kereső embereknek (kiknek nevök világosságra kél, sőt most is nyilván vagyon) méltán tulajdoníthatni, kik ilyen cselekedetekről mind Isten ő szent felsége, mind az nemes ország előtt jövendőben adjanak számot. Az ott való templomnak erővel való elfoglalását nem szükségsok szóval declarálnunk. constálván annak mivolta egész magyar világ előtt, kihez nem keveset segített és de praesenti is segít gróf Balassa Bálint úr industriája több adhaerensével együtt. A mellett főispánunkkal, megnevezett gr. Balassa Bálint úrral való controversiánk. kiről fentebb is tettünk emlékezetet (hosszasb Írásunkról, mivel az mint volt az dolog, úgy akarjuk informálni Nagytokat és Kglteket bocsánatot várván) ebben vagyon. Az mint felül is iránk, pro 3 praeter, mens. Julii terminálván viceispánunk, nemzetes Bartakovics János úr törvényszéket ide articuláris helyünkbe s azon terminus előjővén, gyűltünk vármegyénknek szokott szállásán, az holott egyébaránt is említett főispán úr tempore installationis suae juramentumát praestálta, né-