Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Ötödik fejezet - Egyházi viszonyok 1600–1673-ig - A német templomnak erőhatalommal való lefoglalása - A kárpátaljai 13 megyének nemessége Hont megyét közbenjárásra szólítja fel a selmeciek vallásos sérelmeik ügyében, ennek magyar válasza - A selmeciek lázongása a német templom lefoglalása miatt: a Zrinyi Péter és Rákócy Ferenc-féle támadás gyászos következményei Selmecen

fogva, szól tovább a jegyzőkönyv, ő felsége, I. Lipót elhatározta a selmeci nagy templomot a mel­lette fekvő zárdával, melyet a lutheránusok kórház­nak neveznek s szegények ápolására használnak, min­den hozzá tartozó jogokkal és telkekkel a kath. tisz­teknek és községnek átadni, mire nézve az adomá­nyozó oklevelet 1668. nov. 23-án kiadta, egyúttal rendeletet bocsátott ki a pozsonyi magy. kir. kama­rához legmagasb akarata végrehajtására. — Ez a végrehajtással Borsicky Istvánt besztercebányai har­mincadost bízta meg. Borsicky a kamara rendeletét 1669. febr. 13-án közölte Riethmüller Máté, városi bíróval s a tanácscsal s maga mellé egynehány ka­marai tisztet Hohenegger János tiszttartót és Wolfen Simont véve, felszólította az evangélikusokat, hogy a templomot jószáutukból adják át, különben erőszakot használnak. A tanács 3 napi időt kért meggondolásra. Csak egy nap engedtetett. A válasz tagadó volt. Mivel az evangélikusok a templomkulcsát nem adták által, Borsicky a jezsuitáknak (Praun Alajos, beszterce­bányai páter superiornak, Decker Raymund és N. János, helybeli páternek) Mayer Theobald Jakab, kincstári könyvvivőnek, Richter András, ércválasztó­nak, Waldreich Zachariás, bányabírónak s más kincs­tári tiszteknek 200-nál több katholikusnak, nem kü­lönben a teplai, kolpaclii meg sieglisbergi bírák jelenlétében, (ebből is meglátszik, hogy a városban még kevés katholikus volt, ha ily nagy actushoz nem tudtak többeket Összecsődíteni) miután a királyi rendeletet s megbízatását felolvasta, — a tót bírák kedvéért azt tót nyelven is megmagyarázva, — Co­lostomus Illés, városi jegyzőnek s a többi ev. hívek­nek óvástétele ellenére a zárda ajtaját feltörette, s mivel a városi tanács a templom kulcsának kiadását megtagadta volt, a keresztfolyosó ajtaját 2 kovács által erőszakkal felnyittatta. Midőn a lutheránusok látták, hogy a feszítő rúddal nekimennek az ajtó­nak, azt pőrölylyel ütik, majd mind szétfutának

Next

/
Thumbnails
Contents