Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Ötödik fejezet - Egyházi viszonyok 1600–1673-ig - A német templomnak erőhatalommal való lefoglalása - A kárpátaljai 13 megyének nemessége Hont megyét közbenjárásra szólítja fel a selmeciek vallásos sérelmeik ügyében, ennek magyar válasza - A selmeciek lázongása a német templom lefoglalása miatt: a Zrinyi Péter és Rákócy Ferenc-féle támadás gyászos következményei Selmecen

(sind sie bis auf wenige entlofen). A keresztfolyosóból a templom belső ajtaját s aztán az utcára vezetőt nyitották ki, mely belülről volt bezárva. A superior megáldotta az oltárt (hat den Altar benedicirt), litániát s más könyörgéseket mondott el, 11 óra tájban pedig ott az első misét olvasta. Adja Isten, veti hozzá a jámbor jegyző, hogy azoknak gyermekei, kik azelőtt az egyedül üdvözítő kath. hittől elszakadtak, erre és e templomba mielőtt visszatérjenek." Ennyit mond a jegyzőkönyv. Cwittinger János, Dávidnak, a Specimen Hungáriáé litteratae Írójának apja, tanácsbeli, némelyek által avval vádoltatván, hogy a lakosságot ellenszegülésre szólította fel, maga ment a kamaragrófhoz, kérve öt, vizsgáltassa meg a dolgot, kész addig fogságban maradni, míg ártatlansága kiderül. Az ügy megvizsgáltatott, s kath. urak is ártatlannak vallották a vádlottat, a miért azonnal szabadon bocsáttatott. Arról, hogy ekkor az evangélikusok megfélemlítésére és fékentartására katonaság és ágyúk voltak volna kiállítva, kiitforrásunk hallgat, de valószínű, a mint azt egy alább idézendő levélből fogjuk látni. Hogy a város ily erőszakoskodás, s a minek méltán nevezhették, rablás ellen, óvást tett, nehogy azt hallgatása által jóváhagyni látszassék, már fent van említve. Folyamodott jogorvoslatért gróf Rothal kamaraelnökhöz s gróf Forgácli Adám tárnokmesterhez, de legközelebb Hontvármegyéhez is. Bartakovics János, lionti alispán, ápr. 2-án 3 hasontartalmú levelet küldött Selmecre, egyet báró Joanelli János kamaragrófhoz s némely kincstári tisztekhez (Gallus pénztároshoz, Majer Theobald, ellenőrhöz, Vichter János érc választóhoz), másikat a jezsuitákhoz, a harmadikat Spitzel János, Trautmann Dániel, Rinko Ferenc, Ernst János, Hurter Kristóf, Pirkhan János, Fattinger Tamáshoz s más selmeci róm. kath. lakosokhoz, (nec non ceteris incolis et inhabitatoribus rmno catholicis Civitatis Schemniciensis) intézve, melyben a lefoglalást tör-