Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)
Ötödik fejezet - Egyházi viszonyok 1600–1673-ig - A német templomnak erőhatalommal való lefoglalása - A kárpátaljai 13 megyének nemessége Hont megyét közbenjárásra szólítja fel a selmeciek vallásos sérelmeik ügyében, ennek magyar válasza - A selmeciek lázongása a német templom lefoglalása miatt: a Zrinyi Péter és Rákócy Ferenc-féle támadás gyászos következményei Selmecen
hiányt a bányabirósági jegyzőkönyvből, melyet bold. Diwald József, kir. számtanácsos, volt szíves velünk közleni. Ebben 1669. febr. 15-én a német templom lefoglalására nézve valamely buzgó katholikus által írva, ezek állanak : „A selmeci katholikusok magoknak a selmecvárosi bel és kültanácsnál s evang. községnél, mivel a kamaraudvarban 1650-ben nagyobbított kápolna sem volt elegendő a hívek befogadására, a két nagyobbik templomnak valamelyikét kérték istenitisztelet tartására átengedtetni. A- tanács azt válaszolta, nem teheti; e templomokra az evangélikusnak is van szükségük. Erre az elutasítottak a császárhoz folyamodtak. Ott kívánságuk jogosnak ismertetett el, minthogy Magyarországban valamenynyi egyházi alapítványok a királyoktól erednek, ha egyik vagy másik papok nem létében nem használtatott, (eines oder anderes durch die Geistlichen abgehend) az a királyra szált vissza. Selmecbányán is, midőn egynehány év előtt (vor etlichen Jahren áll a jegyzőkönyvben, pedig 100 évnél is több volt) a lutheránus eretnekség meghonosult, a katholikusok kihaltak a templomok és alapítványok a királyra száltak vissza. (Ez okoskodásra megjegyezhetjük, hogy a selmeci templomokat nem a király, hanem a város építette névszerint a Frauenbergit 1580-ban az evang. polgárság; az alapítványok is nem a királytól, hanem a polgároktól eredtek. Miután az egész város' evang. lett, még a jezsuiták letelepültekor is, 1649-ben, a városban, miként azt 1730-ban Vanossi, jezsuita tartományfő egy iratában maga bevallja (1. a kincstári oklevéltárt) a városban csak 3 kath. család volt — a templomok és alapítványok nem lettek res nullius, nem is szálltak vissza a királyra, hanem jogosan használtattak a város által arra, mire használnia jónak látta, részint egyházi és nevelési célokra, részint saját védelmére, pl. az óvári templomot és az alsóutcai Szt. Erzsébet-féle kórházat katonai laktanyákká s őrhelyekké változtattatta által.) Ennél-