Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Tizedik fejezet - Egyházi viszonyok 1790–1889 - Stamminger István, Ambrózy Sámuel, Kosztra János, Winterlich János, Sterzel Mihály

Stamm ing er Istvánt választotta, ki 1763-ban Trencsénben született, sZayugrócon, Modor-, Pozsonyés Sopronyban végezvén a tanpályát, Ozorán s később Tót-Prónán tanító volt, onnan Körmöcbányára tót lelkésznek ment, s 1804-ben mártiusban engedve a selmeciek hívásának, Selmecre költözött által, hol lelkészi tisztében 1818-ban bekövetkezett halálaiglan híven járt el. — Stamminger tiszttársai voltak, vele mind a két egyházban működve, miután K o s s á n y i Sámuel selmeci állomását Hamaljarral majdnem egy időben, 1804-ben, egy másikkal, a bakabányaival cserélte fel, elébb Ambrózy Sámuel, ki ide Radvánból hivatott, — elébb Nagyfalun, Árvamegyében lelkészkedett, — s 1806-ban történt kimultával*) Kosztra János, (szül. Stjavnicskán, Thúróc m. ; tanult Eperjesen, Pozsonyban, Wittenbergben) ki ide hasonlón Körmöcbányáról hozatott, de talán sokallva a munkát s kicsinyelve a jövedelmet, jónak látta már egy év múlva a bagyaniak meghívását elfogadni, hova 1807-ben el is ment, onnan 1813. Ledénybe költözött, hol 1831-ben meghalt. Utódjául Winterlich János választatott meg, bazini születésű, ki tanulmányait Modorban, Győrött, hova a magyar nyelv megtanulása végett ment, és Pozsonyban végezvén, elébb Stájerországban, Schladningban volt lelkészül alkalmazva, honnan a selmeciek hitták meg Kosztra helyére. Mivel a tót a tótoknál hétköznap reggeli isteni tisztelet '-szór tartatik, a németeknél egyszer sem ; igy ezeknél a vasárnap délutáni tisztelet is kiment a divatból. A gyermektanitás nem rég délelőttre tétetett által. *) Az általa Selmecen létesített magán nevelő-intézet s egyházi és isk. folyóirat, melyet e cim alatt kiadott : „Novi eccl. et scholast. annales ev. aug. et helv. couf. in Austriaca Monarchia. Schemnicii 1805." halála után megszűnt létezni.