Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Nyolcadik fejezet - II-ik korszak 1682–1889 - Egyházi viszonyok 1682–1790 közt - Az evangelikusok állapota e mozgalmak alatt - B. Hellenbach Godofréd Rákócy-féle kamaragróf - Pilárik István, selmeci lelkész superintendenssé lesz - Az evengelikusok ügye a trencséni és romhányi ütközetek után rosszra fordul - Szathmári békekötés

A nemzet beleunt a hosszadalmas, sikertelen harcba, a felajánlott kegyelmet mind többen elfogadták, annál inkább, mert Lajos hadait ügyetlen vezéreik miatt egyre nagy csapások érték (1709-ben a malplaqueti ütközetben 33000 ember veszett el). Heister és Pálfy császári hadaik Magyarországban mind előbbre nyomultak, beljebb szorítva a kurucokat. Heister 1709-ben hatalmába kerítvén a bánya-városokat, Selmecen is mind azon állapotba helyeztetett vissza, a milyenben a felkelés előtt volt; az evangélikusoktól a templomok és paplak elvétettek nov. 11-én, Hodrus- Béla- s Újbányáról és Szt. Antalról az ev. papok elűzettek. Báró Hellenbach is menekült, a fejedelem táborában keresve menedéket, de vagyona elkoboztatott. Mindenütt reactio, kivált miután Rákócy, ki a bányavárosok visszafoglalására egy haddal indult volt, 1710. jan. 22-én Romhánynál újra megveretett. A Heilenbach által alkalmazott kincstári tisztek eltávolíttattak, régiekkel pótoltattak. A superior még a halottak tetemeit sem hagyta nyugton, kik a mozgalmak alatt a templomi sírboltokban temettettek el, pl. Heilenbach bárónéit a Katalin templomból kiásatni s a temetőben kívánta eltakarittatni. Epp úgy kihányattak a frauenbergi templom sírboltjaiban eltemetetteknek tetemeit is. Wipacher Henrik kültanácsbelit, mivel a kath. hitet elhagyva evangelicus lett, a tanácsból kitétetni s bebörtönöztetni követelte, mi meg is történt; a céheknek újra meghagyatott, hogy katholicus ünnepeken körmenetekben lobogókkal jelenjenek meg, az elmaradók a kath. egyház javára megbírságoltalak. Borsicky László, besztercebányai harmincados és császári biztos az evang. papokat, névszerint Pilárikot, maga elé idézte, s kivánta tőle, mondjon le superintendensi hivataláról, miután azzá rebellis időben tétetett s ő felsége kívánja, hogy mind a rebellió előtti állapotba helyeztessék vissza. De a superintendens bátran és határozottan azt válaszolá, hogy