Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Nyolcadik fejezet - II-ik korszak 1682–1889 - Egyházi viszonyok 1682–1790 közt - Az evangelikusok állapota e mozgalmak alatt - B. Hellenbach Godofréd Rákócy-féle kamaragróf - Pilárik István, selmeci lelkész superintendenssé lesz - Az evengelikusok ügye a trencséni és romhányi ütközetek után rosszra fordul - Szathmári békekötés

azt ugyan nem teszi, mert megválasztatása kánonok szerint történt, s a papok ordinatioival sem fog felhagyni. Lásd ezekre vonatkozólag az 1710. márt. 10, 17, 27 és novemb. 28-ki városi jegyzökönyveket, mely utóbbi nap az esztergomi érsek-prímás és szász herceg rendelete is közzététetett, melynélfogva az evangelikus papok a nem eikkelyes helyeken, milyeneknek a jezsuiták Selmecet is vették, kemény büntetés alatt minden functiótól eltiltattak s a selmeei evang. lelkészeknek tudtokra adatott, hogy a sopronyi és pozsonyi országgyűlés törvénycikkei ellen semmit se merjenek tenni. Az 1710-ben országszerte dühöngött járvány, melynek Pilárik superintendens és Augustini evangelicus tót lelkész is estek áldozatúl egy kissé megakasztá a hadakozó felek működését. XIV. Lajos maga sem tudván magán segíteni, annál kevésbbé nyújthatott segélyt a felkelőknek, kik Dunántúl és innen várat vár után vesztve az ország éjszak-keleti részeiben mind szűkebb és szűkebb körre szoríttattak. Gróf Bercsényi reményt vesztve elhagyta a hont. Rákócy gróf Pálfy Jánossal, a császár fővezérével, alkudozni kezdett. A békefeltételek eleinte a felkelőkre nézve elég kedvezők voltak : tökéletes bűnfeledés a történtekért, a magyar alkotmány helyre állitása, a nemzet ügyének elintézése végett országgyűlés tartása, a sérelmek orvoslása, biztosítás arra nézve, hogy a király a vallás szabadságáról szóló törvényeket mind Magyarországban, mind Erdélyben hiven megtartja stb. De Rákócy, mert az erdélyi fejedelemségről nem akart, nem tudott lemondani, jobbnak látta kibujdosni ; Péter orosz cártól reménylett segélyt. Csalatkozott. Sem ő, sem társai többé vissza nem tértek. A nemzet kibékült a királyival, megkötötte a szathmári békét 1711. május 1-én kevéssel a király halála után, ki ápril 17-én végzé viszontagságteljes uralkodói pályáját. A nemzet letette a fegyvert, az alkotmány védelmére, a miért eddig teljes évszázadon át annyi