Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Nyolcadik fejezet - II-ik korszak 1682–1889 - Egyházi viszonyok 1682–1790 közt - Az evangelikusok állapota e mozgalmak alatt - B. Hellenbach Godofréd Rákócy-féle kamaragróf - Pilárik István, selmeci lelkész superintendenssé lesz - Az evengelikusok ügye a trencséni és romhányi ütközetek után rosszra fordul - Szathmári békekötés

Pilarik alá Bars, Zólyom, Tliuróc, Hont, Nógrád, Pest, Pilis és Zsolt, mikből később a bányai egyegyház-kerület fejlődött ki.*) Kevéssel a rózsahegyi zsinat után tartatott az onodi gyűlés 1707. június hó elején, melyben a fölkelők Lajos francia király kívánságára Austriától elszakadva s a hitszegő Habsburgi házat letéve, Magyarországot és Erdélyt függetlennek nyilvánították. Amannak királyává Lajos szövetségesét, a bajor Miksát kiáltották ki; ennek fejedelmévé pedig Rákócy már elébb volt megválasztva s méltóságába, mint örökébe, Marosvásárhelyük még a gyűlés előtt régi szokás szerint be is igtatva. József mind e mellett bűn-feledést és kegyelmet igért mindazoknak, kik engedelmességre visszatérnek, s a nemzet sérelmeit orvosolni kész, Pozsonyba, mire hívei annyiszor unszolták, 1708-ban, (febr.) végre is országgyűlést hirdetett, melyre azonban a felkelőktől való féltökben kevesen jöttek s Rákócy hadának közeledtére azok is elszéledtek. A szerencsétlen trencséni ütközet után, melyet a fejedelem Heister és Pálfy ellenében vivott, hadai mind inkább ritkúltak és csökkentek. *) Piláriknak liivataltársai voltak : Z a b 1 e r Ja k a b, bártfai, Bodó András csetneki és Krmann Dániel, zsolnai lelkészek, a kárpátaljai városi és megyei, a duna melléki superintendentiákban. Ugyancsak a zsolnai zsinaton hozattak némely határozatok az ünnepek, papi teendők, egyházi szertartások, egyházi törvénykezés s a Németországban elterjedt pieti>mus ügyében is, mely utóbbbira nézve a zsinat kárhoztatólag nyilatkozottá L. ezekről bővebben Joh. Szeberinyi : Corpus synodorum-ban, hol az is olvasható, hogy az 1715-ki országgyűlés 3l-ik törvény cikkében a zsinat határozatait semmiseknek nyilváuitotta. A temesi bánság ekkor még török kézben volt. Békés, Csanád, Csongrád, Bácsbodrog népetlen pusztaság és sivatag. Ezek csak a török kiűzetésével 1718 után népesedtek be s lassan szakadtak el a pesti esperességtől, amint kebelökben mindig több és több egyház alakult, különösen Békés, Bánság és Bács 1791-ben; idővel ezek is mind önálló esperességekké lettek. Bánság 183G-ban.