Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Nyolcadik fejezet - II-ik korszak 1682–1889 - Egyházi viszonyok 1682–1790 közt - A törökök szerencsétlenségének növekedtével Tökölynek és a protestánsoknak ügye is hanyatlik - Selmecen az evangelikusoktól elvétetnek a templomok - A protestansok, mint Tököly pártosai és rebellisek, országszerte üldöztetnek - Eperjesi vértörvényszék - Pozsonyi országgyűlés s határozatai a protestansok ügyében

fel, hogy a császáriak be ne nyomulhassanak. Rendeltetik, hogy a városhoz vezető szorosok őrséggel rakassanak meg, a közelgő veszéty ellen mindenki készen tartsa fegyverét, a bányászok még a bányákba is fegyveresen járjanak (metallici etiam nonnisi armati ad fodinas eant). A városi tanács, mint látszik, nem osztozott Jánoky aggodolmában a császáriak kozelgése miatt. Nyilván — alkalmasint megtette, mit a fejedelem praefectusa kivánt, de titkon Heithausen tanácsost és Haidt számvevőt küldte Lotharingeni Károly herceg táborába hódolatának kijelentése végett borral, kenyérrel s más szívnyerő adományokkal, honnan már nov. 12-én visszatértek, jelentve, hogy a herceg a küldeményt kegyesen fogadta, s a bányavárosok leendő parancsnoka, Rabatta tábornok biztosította őket, hogy Salm ezredéből öt század jön a városba, mind egészséges legény, úgy hogy ragálytól nem kell félni. (Ez arra vonatkozott, hogy a kamaragróf a városi jegyzőkönyv szerint 1682. dec. 6-án értesítette a tanácsot, hogy két nap múlva öt század császári katona jön a városba, intézkedjék elszállásoltatásukról. A város deprecálta a védelmet egyrészt, mert ragálytól tartott, azt hallván, hogy az ezredből naponként 40—50-en halnak meg, másrészt a töröktől is félt, hogy a várost megrohanja, ha meghallja, hogy a városban császári had van. A hadküldés alkalmasint elmaradt.) Most az Ígéretet tett követte. Nov. 22-én Besztercéről megjelent Fischer Mihály, ki azonnal átvette a kamaraigazgatóságot ; következő nap pedig mind ő, mind Pfeffershofen, Salm ezredbeli ezredes, előadják a tanácsban, hogy mivel a török Bécs alatt megveretett, Esztergom elfoglaltatott, a rebellisek elűzettek, mint császári biztosok avval bízattak meg, hogy Tökölynek minden intézkedéseit megsemmisítsék, mit ezennel tesznek ; mivel pedig egyházi ügyekkel (a rebus divinis) kell kezdeni, a katholikn soktól elvett s evangélikusoknak átadott templomok s