Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Nyolcadik fejezet - II-ik korszak 1682–1889 - Egyházi viszonyok 1682–1790 közt - A törökök szerencsétlenségének növekedtével Tökölynek és a protestánsoknak ügye is hanyatlik - Selmecen az evangelikusoktól elvétetnek a templomok - A protestansok, mint Tököly pártosai és rebellisek, országszerte üldöztetnek - Eperjesi vértörvényszék - Pozsonyi országgyűlés s határozatai a protestansok ügyében

iskola és tartozékaik amazoknak azonnal visszaadassanak, a miért a templomok kulcsai tüstént át adandók. 0 felsége az evangélikusokat vallásuk gyakorlatában nem szándékozik háborítani, sőt nekik valamit motu proprio fog visszaszolgáltatni. Fischer egyúttal a Tököly által kinevezett kincstári tiszteket azonnal kitette hivatalukból. Az evangélikusok a kivánt kulcsokat zúgolódás nélkül átszolgáltatták. Limpach maga s tisztársai nevében lemondott tisztségéről, oda nyilatkozva, hogy a hivatalt csak kénytelenségből vállalta el. Xov. 24-én az evang. tanácsbeliek is visszalépnek, helyök katholikusokkal pótoltatik. 1684. február 2-án biróválasztáskor Reuter, evangélikus, 63, Winkler, katholikus, 51 és Koch, hasonlóan katholikus 24 szavazatot nyert, de a kincstári tiszttartónak azon nyilatkozatára, hogy csak katholikust erősíthet meg, a birói tisztbe Winkler helyeztetett. A templomokra nézve Rabatta tábornok úgy intézkedett, hogy az evangélikusoknak a két kisebbiket t. i. a frauenbergit és az Annakápolnát, a paplakot és iskolát, a két nagyobbikat pedig és a zárdát, a katholikusoknak jelölte ki használatra. Ápril 14-én Frank, jezsuita-fő az egyházi s iskolai célokra hetenként fordíttatni szokott összeget a katholikus egyház részére követelte, de a tanács Friedrich Boldizsárnak. az evangélikusok szószólójának abbeli felszólalására és megjegyzésére, hogy az evangélikusok többet fizetnek a városi pénztárba, mint a katholikusok, egyelőre abban állapodott meg, hogy a 15 forintnak fele, 77* frt hetenként az evangélikusoknak, fele pedig a katholikusoknak fog kiszolgáltattatni. Hogy Lipót minden hadi erejét a török ellen fordíthassa, 1684-ben XIV. Lajossal Strassburg feláldozásával 20 évre fegyverszünetre lépett. A császári hadakat ezúttal szerencse kisérte. 1686-ban mindkét részen sok áldozatba került hősies harc után Buda, Simontornya, Siklós, Szeged, s miután