Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)
Nyolcadik fejezet - II-ik korszak 1682–1889 - Egyházi viszonyok 1682–1790 közt - A törökök szerencsétlenségének növekedtével Tökölynek és a protestánsoknak ügye is hanyatlik - Selmecen az evangelikusoktól elvétetnek a templomok - A protestansok, mint Tököly pártosai és rebellisek, országszerte üldöztetnek - Eperjesi vértörvényszék - Pozsonyi országgyűlés s határozatai a protestansok ügyében
megfojtatta). E csapások csak kezdete voltak azon szakadatlan vereségek- és veszteségeknek, melyeket a török e 16 évig tartott háborúban egyre szenvedett. A császári hadaknak szerencsés előnyomultával mindazok, kik Tökölynek kényszerűségből, neliogy jószágaik elpusztíttassanak, hódoltak volt, készséggel fogadták el a szászár által felajánlott kegyelmet, siettek engedelmességre visszatérni. Kész volt Tököly is kibékülni, Szobjeszkit közben járásra kérte fel, de Bécsben föltétlen meghódolást kívántak, mit a fejedelem megtagadott, sőt halállal s tüzzel-vassal fenyegette azokat, kik a nemzet ügyét elhagyva, a császárnak hódolnak. Mind hiába! A török szerencséjének hanyatlásával az ő tekintélye és befolyása is hanyatlott, híveinek száma s pártja mindinkább csökkent ; midőn pedig őt a nagyváradi basa az új-nagyvezér kívánságára Érsekújvár veszte után, 1685-ben, hogy a keresve keresett békekötés annál könnyebben létre jöhessen, vasra veretve, Nándorfehérvárba küldte: a kurucok nagyobb része vezéreikkel együtt (ezek közt Petneházy s Tököly nagybátyja, Petrőey István is) elhagyva a törökpártot, a császár zászlai alá esküdtek ; a felvidéki városok : Kassa, Sárospatak, Ungvár, Kálló, Tokaj, Eperjes megadták magukat. A kárpátok alatt csak az egy Munkács tartotta fel magát. Úrnője, Zrínyi Ilona, hős elődök hős nősaija, még teljes két évig dacolt a császári haddal ; férje, bár elfogatása után csakhamar szabad lábra állíttatott s fejedelemségébe is visszahelyeztetett, a várat kuruc és török hadával ostrom alól fel nem menthette. Selmecen, hogy visszatérjünk, Jánoky Zsigmond Esztergom bukása után okt. 31-én tudatja a városi tanácscsal, hogy Léva s Szt.-Benedek a fejedelemtől elállottak s ez a bányavárosok védelmére egynehány lovas s gyalog ezredet kész küldeni ; a várost további hűségre s egyetértve Nagy Ádám, Szitnya várnagyával kellő intézkedések megtételére szólítja