Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
A beszterczebányai ev. gymnasium mint egyházi intézet 1678-tól a legújabb időkig.
85 második czime : „Ratio informatae classis príncipistarum ex iuxu amplissimorum patronoi'um per humillimum clientem Stephanum Egyedi anno 1699 die 18 Julii iisdein bona fiele exhibita." *) Ezen iratok elég világosan tárják föl előttünk az iskolának ekkori belszervezetét, s mutatják, hogy a fősúly a szellem alaki képzésére volt ugyan fektetve, de hogy már a tananyag tartalmára is nagyobb figyelem fordíttatott, mint előbbb. Nevezetesen a latin prózai olvasmány a legfelsőbb osztályban úgy választatott, hogy általa a tanulók történelmi ösmeretei gazdagíttattak, mely czélból főképen Justinus vétetett át, e mellett pedig Suetonius és Valerius Maximus. -) Az intézet ekkor négy osztályból állott, a rhetorikai, syntactikai, felső és alsó grammatikai osztályból; minden osztály, de különösen a legfelsőbb s legalsóbb több évi tanfolyamot foglalt magában. Az elemi osztályok külön voltak választva s a kántorok által oktattattak. A kezdők („principisták") osztályában, mely Donatusnak is neveztetett, a növendékek haladottságuk fokozata szerint 2 csoportra voltak osztva; az alsó két csoport ismét páros csoportokra oszlott el. s minden egyes párnak kellett a leczkét egynek az érettebb növendékek közül felmondania, ki ismét más által kérdeztetett ki az előbb kihallgatottak jelenlétében. ") Hétfőn reggel ezen osztály latin bibliai mondatokat mondott fel, melyeket szombaton a tanár a táblára feljegyezett, a növendékek pedig onnét magoknak leirtak volt. E mondatokhoz a tanár növendékeinek fölfogásához mért magyarázatot kapcsolt, melyet azután a tanulóknak saját szavaikkal ismételniök kellett, hogy így egyrészt emlékezetük gyakoroltassák, másrészt pedig hogy értelmes és tiszta kiejtéshez szokjanak. 4) Délután nem volt tanítás. Kedden reggel a nagyobbak az igehatározókat s a többi ejtegethetlen szavakat („adverbia et sequentes partes indeclinabiles, quae in Donato sunt") mondta fel jelentésükkel együtt („una cum vernaculis"), a középső csoport az egyszerű igék alapformáit („leges simplicium", vagyis „regulás de praeteordine, primum tameu poudere fuerit, quo exoptabam, ut lectiones scbolae nostrae, earumque dispositio quotaunis post examen solenne revidereutur, et pro ratione temporum atque scholae constitutione corrigerentur; nunc non tantum mihi gratulor, quod post trium annorum intervallum eius desiderii mei coinpos fiam, sed ipse quoque ultro atque libenter me measque lectiones ipsorum meliori iudicio atque autoritati subjicio." 1) E. 1. 31, B, b. 2) „I)io Lunae assumatur aliquis autor classicus solutae orationis, ex quo praeter phrasps et loquendi rationem aliqua etiam rerum scientia hauriri posset . . . Talis autor nobis liueusque fuit Justinns, tam quod stilum habeat uon contemnendum, quam quod, si ex alio, ex illo certe prineipia históriáé universalis haberi possiut." 3) „Primo pueri, quos habeo, iu tres ordines dispescuntur, ita ut quidam primum, alii medium, ultimum, qui noviter collocati sunt, locum occupent: quornm bini ex singuliä lectionem. doini meinoriae traditam, in scholam venientes uni, cui commissi sunt, ex maioribus recitant, cui rursus alius ex prioribus additur testis, ut is vicissim, auscultantibus iis duobus, lectionem stiam liuic recitet." 4) rRecitationem hanc sequitur eorumdem (sc. dictorum biblicorum) explicatio, quae quidem cadere in ipsorum animos potest, nonuunquam addito circnlo, qui ad oxerc»ndain memóriám et pronunciationes rite fonnanda* ex praescripto lojrum nostrarum interdum est necessarius." 2
