Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
II. A beszterczebányai ev. gymnasium mint városi intézet1537-1674.
no nálni, következő czimű könyvet irt: „ Aetiologia seu causae, me ad üdéi commntationem compellent.es." Az ellene intézett, egykorú iratokban azzal vádoltatik, hogy honában küiömböző okok miatt nem bírván carrieret csinálni, Magyarhonban próbált szerencsét, s nejét amott cserben hagyván, bigamiai kísérletet tett, s hogy a katholikus egyház és a jezsuitarend számára csak menhely voltak az ezen kísérletét fölfedező közönség megbotránykozásának kikerülésére. Kircher fent említett, könyvét a beszt. tanácsnak is megküldte; az utóbbi pedig átküldte azt Dorschaeus Györgyhöz, a strassburgi egyetem theologiai tanárához, azon kérelemmel, hogy ez az ellen czáfolatot írjon, Ez meg is történt: Dorchaens czáfoló irata „Ilodegeticus catholicus" czim alatt 1641-ben jelent meg. A sensatio, melyet Ivircher apostasiája közelben és távolban íelköltött, még más polémiái iratokat is hozott létre, melyek ezen esetet tárgyalták. Ugyanis Lány Zakariás mester s superintendens „Strigilis Aetiologiae" czimű könyvet,irt, mely szintén 1641-ben jelent, meg gr. IUésházy Gáspár költségén. Továbbá Kiss Tál és Ádám, Loclnnann Pál és Csernák Sámuel, Kirchernek egykori tanítványai, 1642-ben a königsbergi egyetemen Calovius Ábrahám, híres theologiai tanár elnöklete alatt 5 nyilvános vitatkozást, tartottak Kircher könyvének megczáfolása végett, mely vitatkozások szokás szerint nyomtatásban is megjelentek. Más részről Kircher védelmére Wangnerecius Henrik, dillingeni jezsuita, kelt; ennek iratát ismét a strassburgi egyetemnek néhány theologiai hallgatója Bebelius Boldizsár, egyetemi tanár elnöklete alatt nyilvános vitatkozásban iigyekezett megczáfolni, mely czáfolat 1682-ben „Antiwangnerecius" czim alatt jelent meg. 1) Az eredmény melyre a jezsuiták Kircher megtérítésénél számítottak, nem következett be. Eltekintve a feltűnéstől, melyet ezen eset előidézett, annnak Beszterczebányán sem a prot. egyházra, sem az iskolára káros hatása nem volt, mivei a csábító példát senki sem követte. — Segédigazgató volt ekkor PüáriJ; Jeromos, születésére nézve breznóbá1) L Rezik Gymnasiol. — de schola Bánovicensi. — Fabó András „Monunienta evangelicorum a. c. in Hungaria historica" I. k. 20 1. — Ribini „Memorabilia" I. k. 405 1. Klein J. S. „Nachrichten von den Lebensumständen und Schriften ev. Prediger Ungarns" — I. k. 457 1. — A gymnasiologiában így jellemeztetik Kircher: „erat hic vir doctrinae copiosae moribus discinctis. In patria sua se dignatione, quae nascitur ex vita comjiosita, bene ordinata, spoliavit, sine cpia ubi esset, dum animadvertisset clausam sibi ad honesta munia viam, deserere solum patriae constituit. Venit in Hungáriám, sibi ignotam, ut et ipse fuit Ilungariae. At quia habuit, unde cognosceretur, numerosam eruditionem, moribus sub ea, veluti integumento, delitescentibus, plures. cum quibus versari contigit, in admirationem et amorem sui pellexit, inter quos fuit etiam illust. comes Casparus Illésházy. . . E re scholae suae bánovicensis futurum putabat comes is, si eundem illius gubernacula capessere iuberet, ut et factum. Carebat tunc rectore lycaeum novisoliense; evocabatur in illud bona cum venia comitis, qui in laude posuit, venustissimae civitatis scholae dare moderatorem. Impigre et hic rem suam gessit, conveniebantque ad eundem florentiores animi, non secus atque ad syrenarum cantum. Iuterea vero nefas, alibi commissmn, caput extollit, latius manat, ore plurimorum dum circnmtertur, unius infitiatione non potuit supprimi . . . Is malis suis mederi nesciens, et conscieutia facinoris cleflictus, coutracta cum jesuitis neosoliensibus notitia, deserta statione defert sese in academiamjesuitarum, quae estTyrnaviae, deiectaque et depulsa religione lutherana, pontificiam amplectitur. —
