Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
II. A beszterczebányai ev. gymnasium mint városi intézet1537-1674.
51 nyai, ki előbb pozsonyi segédigazgató, azután néraetprónai igazgató volt, s Beszterczebányára lf>39-ben jött. Innét, 1640-ben Illavára ment el igazgatónak. — A 3-ik osztály tanítója 1639. Május hava óta Ziegelsdorfer Marl:, volt. A hatodik osztályt 1638—1650-igTinipfl Farkas oktatta. 2) — A tanári kar íizetése 1639 óta következőleg volt megállapítva: az igazgató kapott 156 ftot, a segédigazgató ezen összeg felét, később pedig, t, i. 1645 óta 104 ftot; a 3, 4 és 5-ik osztály tanítói külön-külön 52 frtot, a 6 és 7-ik osztály tanítói és oeconomus 26 ftot; — az utolsó két tanító íizetése 1650-ben 39 ftra emeltetett, fel. Az arány az igazgató, segédigazgató és a többi tanárok fizetése közt 1650 óta volt tehát,, mint 3: 2: 1: 3/ 4-hez. Hogy e fizetést akkori értéke szerint megbecsülhessük, elég lesz azon egy tényt felhozni, hogy Beszterczebányán tiz évvel később, t. i. 1660-ban a marhahús fontja 3 dénárba került. Ha tehát ezen fontos élelmi szer akkori és mostani árát az összehasonlítás alapjául felvennők, akkor az igazgatónak 156 ftnyi fizetése a mostani viszonyok szerint 1092 ftnak felelne meg. Nem lehet ugyan ezen összehasonlítást csak egy élelmi szerre alapítani, bármilyen fontos legyen ez, mert külömböző czikkeknél kiilömböző arányokat kapnánk, és csak az ezekből vont átlag képviselné a valódi viszonyt az akkori és a mostani élet drágasága közt,; de a felhozott, egy tény is legalább megközelítőleg helyes fogalmat nyújt nekünk e viszonyról. Különben is ezen összehasonlításnak a részletekig való keresztülvitele nem e helyre való. — Hogy az igazgató jövedelme a viszonyokhoz képest, elég tisztességes volt, az abból is látszik, hogy az eperjesi gymnasium ekkori igazgatója Biner Vidor Ernő a beszterczeb. tanácsnak szolgálatát felajánlotta 2), melyet ez készséggel elfogadott. Biner működése 1640. Május havától 1646. Junius haváig tartott, s a közvéleményben kiváló elismeréssel találkozott. A tanításnál ekkor és később is érvényben volt a Halvepápius által behozott tanrendszer, mint ezt Ribini következő nyilatkozata bizonyítja; „In montanis civitatibus. . . . Studium linguae latinae collegis relinquebatur; discipulos ad cognitiouem philosophiae el theologiae rectores et conrectores ita ducebant, ut conscriptas dissertationes more academicorum publice disputarent." 3) Ezen állítás nem egészen helyes; mert, mint Halvepápius tanrendjének elemezésénél érintve volt, az igazgató classikusokat is magyarázott, s a bölcsészeti és theologiai tantárgyakat folytatólagosan tárgyalta; csak időről időre tartattak az átvett tananyagból kiválasztott egyes tételek felett részint nyilvános részint zártkörű vitatkozások. Nem is vitatkozhattak volna a tanulók oly dolgok felett, melyek nekik előbb nem lettek volna alaposan megmagyarázva. Az azonban áll, hogy a nyilvános vitatkozások academini szokás szerint mentek végbe. Az igazgató elnökölt a vitatkozók közöl az egyik védő volt, mások pedig támadók. A védő először elmondta értekezését, mely később nyomtatásban is megjelent, s e fölött megkezdődött azután a vita. Három ilyen, nyomtatás utján közölt érte1) V. 1. — egyh. szám. 2) L. 1640, Márcz. 21-én kelt levelét a v. 1. — 321, 43. sz. a. — 3) Memorab — II k. — 137 1. — 3*
