Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
II. A beszterczebányai ev. gymnasium mint városi intézet1537-1674.
38 mindig meghúzván az iskolai harangot. l) Minden tanóra kezdetét harangszóval jelölte meg, s e czélra egyik vagy másik mendicanssal is rendelkezhetett. Télen a tantermeket fűtötte, s ezért kölön díjat kapott; a tanítás előtt a tantermeket borókabogyóval füstölte ki; a korán kezdődő reggeli tanításhoz gyertyákat s gyertyatartókat készített elő, s azokat használat után ismét külön szekrénybe tette el; az iskolai épületet a mendicánsok segítségével tisztán tartotta, az iskolában felejtett könyveket tulajdonosaiknak visszaszolgáltatta, s ezért a vagyonosabbaktól 1 dénárt kapott; bizonyos időben az alsóbb osztályokra felügyelt, midőn ezek a kátét ismételgették; az elitélteket a carcerbe zárta, s mivel a büntetés e neme mindig egész napra szólott, délben kenyeret és vizet adott azoknak. Mindezért negyedévenkint egy tallért kapott; azonkívül pedig a többi jótéteményesekkel együtt egyenlően osztozott az egyházi. segélyben, s a fűtésért és a felejtett könyvekért is bizonyos díjat szedett be. Áttérek most a paedagogiai utasításokra, melyek Halvepapius tanrendjében találtatnak. Nagy súly fektettetik ott a fegyelemre, s kívántatik, hogy ennek föntartásánál a tanítók egyetértsenek, s összhangzó eljárást kövessenek. E tekintetben általában a legnagyobb óvatosság ajánltatik, és elvnek mondatik ki, hogy a tanító haragos fellobbanás közben ne büntessen, mivel az iskolai fegyelem nem kinzás és hóhérmunka („Halsgericht"), hanem útbaigazítás tisztességhez és emberséghez („Ehrbarkeit"), és mivel zsarnoki keménység a fiatal kedélyt bátorságától megfoszthatja, vagy pedig elkeserítheti s az iskolától elidegenítheti. Itt a kellő mérték megtartása, és minden körülmény megfontoló és psychólogikus tekintetbe vétele főkövetelmény. Mert más részről gyöngeség a fegyelem gyakorlásában ezt magát rontja meg, és zilált állapotokat idéz elő. A tanitó ne áruljon el ugyan hajlamot a büntetéshez, mintha ebben kedve telnék, de ne is legyen túlgyöngéd, mintha a büntetéstől idegenkednék, hanem éreztesse komoly szigorát a növendékekkel minden rendetlenségért, kihágásért, pajkosságért, vagy hanyagságért. A büntetésnek több neme külömböztetik meg. Súlyosabb büntetés volt a megvesszőzés („Streichungen mit Ruthen"); vastag vagy szögletes pálczával verni, érzékenyebb tagokhoz, fülhez, orrhoz nyúlni vagy a tanulót hajánál fogva fölfelé húzni, vagy annak hátára, tenyerére ütni tiltva volt. Súlyosabb büntetés volt az is, hogy a megfenyítendő egy oszlophoz bilincseltetett („in die Fiedel spannen"), s itt tartatott egy ideig tanulótársai szemeinek kitéve. A carcerbe való becsukatás, mint már előbb említtetett rendesen egy napig tartott. Pénzbeli büntetés csak olyanoknál alkalmaztatott, kik valami jótéteményben részesültek, és súlyosabb esetekben e jótétemény teljes megvonását is vonhatta maga után. A birság az iskolai pénztárba folyt be, mely különösen a jutalmak beszerzésére szolgált. Más esetekben a bűnös alsóbb osztályba degradáltatott. E súlyosabb büntetéseket megelőzte a négy szem közti, a 1) 1579-ben 11 fontot nyomó harang szereztetett meg az iskola számára. L. egyh. szám.
