Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.

II. A beszterczebányai ev. gymnasium mint városi intézet1537-1674.

38 mindig meghúzván az iskolai harangot. l) Minden tanóra kezdetét harang­szóval jelölte meg, s e czélra egyik vagy másik mendicanssal is rendelkez­hetett. Télen a tantermeket fűtötte, s ezért kölön díjat kapott; a tanítás előtt a tantermeket borókabogyóval füstölte ki; a korán kezdődő reggeli tanításhoz gyertyákat s gyertyatartókat készített elő, s azokat használat után ismét külön szekrénybe tette el; az iskolai épületet a mendicánsok segít­ségével tisztán tartotta, az iskolában felejtett könyveket tulajdonosaiknak visszaszolgáltatta, s ezért a vagyonosabbaktól 1 dénárt kapott; bizonyos időben az alsóbb osztályokra felügyelt, midőn ezek a kátét ismételgették; az elitél­teket a carcerbe zárta, s mivel a büntetés e neme mindig egész napra szó­lott, délben kenyeret és vizet adott azoknak. Mindezért negyedévenkint egy tallért kapott; azonkívül pedig a többi jótéteményesekkel együtt egyenlően osztozott az egyházi. segélyben, s a fűtésért és a felejtett könyvekért is bizonyos díjat szedett be. Áttérek most a paedagogiai utasításokra, melyek Halvepapius tanrend­jében találtatnak. Nagy súly fektettetik ott a fegyelemre, s kívántatik, hogy ennek fön­tartásánál a tanítók egyetértsenek, s összhangzó eljárást kövessenek. E tekin­tetben általában a legnagyobb óvatosság ajánltatik, és elvnek mondatik ki, hogy a tanító haragos fellobbanás közben ne büntessen, mivel az iskolai fegyelem nem kinzás és hóhérmunka („Halsgericht"), hanem útbaigazítás tisztességhez és emberséghez („Ehrbarkeit"), és mivel zsarnoki keménység a fiatal kedélyt bátorságától megfoszthatja, vagy pedig elkeserítheti s az iskolától elidegenítheti. Itt a kellő mérték megtartása, és minden körülmény megfontoló és psychólogikus tekintetbe vétele főkövetelmény. Mert más rész­ről gyöngeség a fegyelem gyakorlásában ezt magát rontja meg, és zilált álla­potokat idéz elő. A tanitó ne áruljon el ugyan hajlamot a büntetéshez, mintha ebben kedve telnék, de ne is legyen túlgyöngéd, mintha a büntetés­től idegenkednék, hanem éreztesse komoly szigorát a növendékekkel minden rendetlenségért, kihágásért, pajkosságért, vagy hanyagságért. A büntetésnek több neme külömböztetik meg. Súlyosabb büntetés volt a megvesszőzés („Streichungen mit Ruthen"); vastag vagy szögletes pálczával verni, érzé­kenyebb tagokhoz, fülhez, orrhoz nyúlni vagy a tanulót hajánál fogva fölfelé húzni, vagy annak hátára, tenyerére ütni tiltva volt. Súlyosabb büntetés volt az is, hogy a megfenyítendő egy oszlophoz bilincseltetett („in die Fiedel spannen"), s itt tartatott egy ideig tanulótársai szemeinek kitéve. A car­cerbe való becsukatás, mint már előbb említtetett rendesen egy napig tartott. Pénzbeli büntetés csak olyanoknál alkalmaztatott, kik valami jótéteményben részesültek, és súlyosabb esetekben e jótétemény teljes megvonását is von­hatta maga után. A birság az iskolai pénztárba folyt be, mely különösen a jutalmak beszerzésére szolgált. Más esetekben a bűnös alsóbb osztályba degradáltatott. E súlyosabb büntetéseket megelőzte a négy szem közti, a 1) 1579-ben 11 fontot nyomó harang szereztetett meg az iskola számára. L. egyh. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents