Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
II. A beszterczebányai ev. gymnasium mint városi intézet1537-1674.
25 1564. Decz. 18-án az iskola fölötti felügyelettel a városi főlelkész, Kinczelius János megbízatott, s azzal is felhatalmaztatott, hogy az igazgatótól az ez által használt tanrend benyújtását követelhesse. Ennek következtében Freundt a föleikész felszóllitására 1566. Márcz. 26-án a tanrendet, melyet iskolájába behozott volt, valóban be is nyújtotta a tanácsnál. 1) A városi levéltárban ugyan azon, t. i. a 183-ik számú iratcsomag irományai közt létezik egy tanrend, melyen azonban sem évszám sem az író neve nincs feljegyezve, és mely a levéltár lajstromába az 1561-iki évszám alatt van bevezetve. Minthogy e tanrend a levéltárba bizonyosan nem került volna, és ott nem őriztetett volna meg, ha hajdan a városi iskolára nézve semmi jelentőséggel nem birt volna; minthogy továbbá az évszám, mely alatt az a lajstromba be van vezetve, nem nagyon tér el Freundt előbb idézett levelének évszámától; ezért alig fogok tévedni, ha ezen tanrendet azonosnak tekintem azzal, melyet Freundt beterjesztett a tanácsnál. A lajstromozó nem találván az iraton magán semmi évszámot, könnyen ejthette annak bevezetésénél ama kis hibát. Hogy pedig e tanrend az 1569. év előtt készült, és nem későbben, az ebből magából világosan tűnik ki. E tanrend ugyanis tulajdonképen a Neuburg-Zweibrückeni fejedelemség egyházi és iskolai szabályzatainak egyik szakaszát képezi, s Freundt által csak lemásoltatott; 3) minthogy pedig abban e fejedelemségről mint olyanról tétetik említés, mely még nem volt két részre osztva, mely kettéosztás 1569-ben Farkas palotagróf halála után következett be: ezért az előbb kimondott állítás, hogy t. i. a szóban lévő tanrendnek 1569. előtt kellett keletkeznie, eléggé indokoltnak tekintendő. Ezen Neuburg-Zweibrückeni tanrend ismét nem egyéb, mint a wittenbergi tanrendnek csak igen kevésben módosított másolata. 3) Az eltérések e kettő között abból állanak, hogy az előbbi szerint a nagyobb és népesebb oskolák négy osztályból állottak, a többiek pedig a wittenbergi tanrenddel megegyezőleg csak háromból. Ennek következtében az előbb nevezett iskoláknál a tantárgyak csoportosítása is kissé külömböző alakot nyert, mert ezeknél a görög nyelv, rhetorica és dialectica a 4-ik osztály tantárgyai voltak, s ugyanezen osztályban taníttatott a prosodia is, melynek tanítása a wittenbergi tanrend szerint a második osztály feladatává volt téve. A következő sorokban átnézetet adok a tanítás menete fölött, a mint ez a Neuburg-Zweibrückeni tanrend által szabályozva volt. Minden osztály szerdán és szombaton kizárólag a vallásban oktattatott, mindennap délután pedig az első órában énekelni tanult. A többi idő következőleg használtatott fel. 1) V. 1. — 183, 49. — „Auf E. N. W. Begehren und Erforderung durch den Herrn Pfarrherru geschehen, nämlich die Ordnung der Schulo schriftlich einzustellen, hab ich demselben in Gegenwart nachkommen wollen." 2) 183, 47. „Ezt bizonyítja annak következő pontja: „...soll befohlen werden, wenn mau einen Schulmeister in unserem I'ürstenthumb annehmen will, dass derselbige zu Neuburg oder Zweibrücken von Personen, die dazu verordnet werden, zuvor examinirt werde." 3) L. Schmidt Károly, Geschichte der Paedagogik, 3-ik kiad. II. k. 113 1.
