Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
I. A hitújítás elterjedése Beszterczebányán
13 Saltzer Farkas és Kuhhaut András a katholicismushoz szítottak. Az utóbbiakra vonatkozólag a városi tanács egyik levelében következőleg nyilatkozott: „Ez idő szerint nincs egyetlen egy német papunk sem, ki nekünk és a szegény községnek némi evangéliumot előadhatna és prédikálhatna, s ezt tenni akarná is; hanem csak néhány öreg és különben is háznevehetetlen misézőnk van, kiket gyengélkedésük és öregkoruk miatt még egy ideig el kell tartanunk." Ezeket a városi tanács és a község valószínűleg azért választották volt meg, mivel e tekintetben felsőbb befolyásnak engedniök kellett. Ugyanis Ferdinand király már 1533-ban leiratot intézett Besztercze-, Körmöcz- és Selmeczbánya tanácsaihoz, melyben ezeknek meghagyta, hogy az esztergomi érseknek segédkezet nyújtsanak az eretnekek kiirtásában. 2) Az érsek még ugyanezen évben Ferenezet, ipolysági prépostot és András tudort küldte a bányavárosokba, hogy különösen az eretnekséggel vádolt papok és prédikátorok ellen járjanak el. 3) A király később még több leiratot intézett a beszterczebányai tanácshoz, melyben ezt inté, hogy házas lelkészeket ne válaszszon meg, s általában bármilyen eretnek felekezethez tartozó embereket a városban ne tűrjön meg; sőt ugyanezen intését a Bécsben megforduló városi követeknek is több izben szívökre kötötte. 4) Igen valószínű tehát, hogy a tanács ezen a legfelsőbb helyről jövő behatás alatt állott, midőn ama katholikus érzelmű papokat bízta meg a lelkészi hivatallal. Különben az is lehetséges, hogy a tanács ezt azért tette, mivel másféle egyéneket nem kaphatott vala; mert hogy ekkor milyen nehéz volt ev. lelkészekhez jutni, az abból is látható, a mi eddig mondatott. A protestáns városok egymás közt vetélkedtek ily férfiak megszerzésében; így különösen Bártfa és Beszterczebánya közt 1540-ben Francik Bertalan miatt egész levélharcz fejlődött ki. Bártfa hirét vévén azon sikeres működésnek. melyet ezen férfi kifejtett, s azon reformoknak, melyeket az isteni tiszteletnél behozott, megkérte a beszterczebányai tanácsot, engedné azt át neki, hogy az Bártfán is hirdethesse az isten igazi igéjét; mert hogy Beszterczebánya „ezen igével már hosszú idő óta bír", s hogy itten „az igazi keresztény vallással s a szent Írással megegyező szertartások már be vannak hozva." A bártfai tanács, hogy annál biztosabban czélhoz érjen, megkérte Révay Ferenezet királyi személynököt és tíiróczi főispánt, kinek fiai ekkor Bártfán Francik Bertainn. — József hitszónok előbb idézett leveléből álljon itt még a következő két pont, melyek a fentebbi sorokban foglalt állításokat támogatják: „Tarn magnitice ac benigne vobiscnm et cum plebihiis vestris egisse numen divinum videó, nt adeo opulente in vos eftuderit spiritnm snum, nt bonitati eins grates agi pro vobis iure debeant a Christi stiuUosis universis, sitque ex ofticio eorum, qtiibus, quanta vobis divinae dignitatis lux ettulserit, coguitnm est, id, quantum possunt, spargere, invtilgare et praedicare Cum in didascaluui a vobis delectus evangelii dispensatoris curam susceperim, mei oftícii esse duxi, dare operám, ut ea provincia, a vobis per dorn, notnrium de deligendo tautonico concionatore mihi commissa, curaretur." — E levél aláírása igy hangzik: ,.Jo8*phus, minister verbi divini, concionator novisoliensis linguae sclavonicae." — 1) V. 1. — 278, 21. 2) V. 1. — 310, 23. — 1633 dominica Cantate. 3) Az ezeknek szólló meghízó levél 15S3 Jnl. 12-ín állíttatott ki. V. 1. — 310, 24. 4) V. 1. — 278, 21. —