Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
A beszterczebányai ev. gymnasium mint egyházi intézet 1678-tól a legújabb időkig.
134 rába következő új tagok léptek: 1857-ben Kuntz Ödön Győző mint az esperesség által megválasztott s fizetett tanár; 1858-ban Baltik Frigyes, s 1859ben Márkus Sándor. A fönt említett alapítványok közül kettő legalább részben tettleg fordíttatik a gymnasium javára; ugyanis a városi közgyűlés határozata folytán a megszavazott 20,000 ftnyi tőke kamatainak 5/8 része évenkint folyóvá tétetik, s a polgárság által aláirt összegek befizetett részéből gymnasiumi alap képeztetett, mely jelenleg 6316 fttal bir. ') A zólyomi esperesség azonban nem sokára az általa fizetendő tanár irányában elvállalt kötelezettségeit nem nagy pontossággal, s később végképen nem teljesítette, úgy hogy a beszterczebányai egyháznak az utóbbi tanár eltartásáról is kellett gondoskodnia, mig végre 1862-ben Kuntz Ö. eltávozása után minden viszony az esperesség és a gymnasium közt félbeszakadt. A nevezett tanár azóta az iglói gymnasiumnál működik. Nagy veszteség érte az intézetet Márkus Sándornak, ekkori igazgató tanárnak 1867 Febr. 14-én bekövetkezett rögtöni halála folytán. E jeles tanférfi a leíró természeti tudományokban ritka szakképzettséggel birt, s szakmájával azon kedvvel és fáradhatlan szorgalommal foglalkozott, mely az igazi szaktudóst jellemezni szokta. Szabad idejét főképen Beszterczebánya moszatviráuyának meghatározására s leírására fordította; az általa gyűjtött s meghatározott 200 moszatfajt Hazslinszky F. eperjesi tanár megvette s a magyar tudományos akadémia által kibocsátott egyik füzetében azon megjegyzéssel ösmertette, hogy Márkusnak e munkája következtében Beszterszebánya, tekintve leirt mosztvirányának gazdagságát, most Fiume után az első helyet foglalja el a magyarhoni városok közt. 2) Azon kívül Márkustól több értekezés jelent meg egy növénytani szaklapban, s a gymnasium természettani gyűjteményeinek első berendezését és szaporítását szintén neki köszöni. 1) Nagyobb összegeket még pedig vagy egyszerre, vagy részletekben a következők fizettek be: Huszágh István 315 ttot, Jeszenszky Miklós 252 ftot, Ferjencsik János 232 ftot, Dillnberger Károly 157 ftot; ugyanannyit Winkler J., Huszágh D. és Hulley D.; Cservenák Andr. 125 ftot; Lackner Esth. 119 ftot; Thousz M. és Kohány H. 110 ftot; Böhm Tóf. 106 ttot; szintén annyit Kellner D.; Würsching A. W. 105 ftot; ugyanannyit Lackner Sus. Nádeja Andr., Trebula János, Klobusiczky Mih., Benjacs Józs., és Szinovitz Róza; Walther A. 84 ftot, Dillnberger L. E. 83 ftot, Würsching Therez 70 ftot, Rakovszky Luiza 63 ftot, ugyanannyit Lehoczky Andr. és Demjan Gábor; Rosenauer Lajos 59 ftot; Wagner S. 53 ftot; Nádeja Dániel 52 ftot; szintén annyit Linczényi S., Újkereszty Istv. és Klobusiczky D.; Penzel Ant. 49 ftot; Barna János 42 ftot; ugyanannyit Szumrák Mária, Szumrák Paulin, Fiedler János, Wissnyey F., Kevecska Andr., Krappe F., és Krumm M.; Schwartz J. 32 ftot; Würsching F. 35 ftot; Greisinger J. és Bothár M. 25 ftot; Kellner Istv. 22 ftot; Urban Ján., Kümo Andr., Stollmann Andr., Biermann L., Lübeck Jozefin, és Malás J. 21 ftot; Horcsek K., Fischer Julia, és Szinovitz Ján. 20 ftot. — Ezen kivül a szóban lévő alapnak következő nagyobb összegek hagyományoztattak: Hrcsa Mária által 286 ft, Beőr László által 100 ft, Nagy K. által 20 ft. 2) „Mathematikai és természettudományi közlemények vonatkozólag a hazai viszonyokra ; kiadja a magyar tudományos akadémia mathematikai és természettudomúnyi állandó bizottsága, szerkeszti Szabó J. — VI. kötet, 1868. — 2-ik szám: Beszterczebánya vidékének moszatviránya Márkus Sándor hagyatékából összeállította Hazslinszky Frigyes." Az előszóban így nyilatkozik Hazsliaszky: „Szerencsém van ezennel egy férfiú harmadfél évi fáradságos kutatása eredményét átküldeni, mint azt hátrahagyott jegyzetei rajzai és gyűjteményéből eddig Grunow segítségével összeállítani sikerült. Ezen férfiú a boldog emlékezetű,
