Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
A beszterczebányai ev. gymnasium mint egyházi intézet 1678-tól a legújabb időkig.
130 tanároknak sokkal kedvezőtlenebb viszonyok közt kellett tengődniök; különösen Magda e miatt az 1811/12 évi értesítvényben következő keserű panaszra fakadott: „Penes tantos labores proventus eos bábui, ut licet sollicita cura et subsidiis bonorum virorum amice et paterae erga me affectorum identidem recreatus fuerim, quod grata mente agnosco, atque etiam publice praedico, tamen intra sesqui annum 2600 r. fl., non beneficio 4 illarum scholarum, in quibus a 14 inde annis non sine contentione virium mearum laboravi, acquisitos, sed iure successionis maiori ex parte in bona pecunia obtentos, non obstante omni possibili frugalitate, pro dolor! consumsi. Commemoro haec eo consilio, ut si forte debilis haec vox mea post 100 annos, vei forte etiam serius audita fuerit, sciat posteritas, quis status fuerit virorum scholasticorum in Hungaria a. 1811 et 1812. Ignoscetis 4 cari liberi mei, quod idem ille pater vester, qui iam ante 14 annos v. d. minister fieri, et nunc alicubi bene latere et bene vivere potuisset, adeoque non necessitate coactus statum scholasticum elegit, ex amore patriae, vitae iuventutisque scholasticae haereditate ab avis vestris relicta vos fraudaverit . . . Cum haec scribo, excandescit mihi animus ad sensum doloris, atque vobis deliciis meis acerbe illacrimo. Sed et vestris calamitatibus, viri scholastici, socii malorum, passi graviora, atque in eadem navi mecum navigantes et naufragii periculo vexati, sincere ingemisco." A legégetőbb szükség e pillanatában a kerület végkép cserben hagyta az intézetet, melyet magáénak vallott volt. s beteljesedtek az utóbbin a költő szavai, melyek a föntebb említett értesítvények egyikében idéztetnek: „Heu procul hinc fugient excusso pulvere Musae!" 1813 közepe táján Magda a sopronyi ev. gymnasiumhoz eltávozott, Rozsnyay pedig micsinyei lelkészszé lett. E két férfi elmenetével a beszterczebányai gymnasium mint kerületi intézet sirba szállt, és ismét csak a helybeli ev. egyházközség intézetévé válván, egyszerűbb alakban létezett tovább. Rozsnyay 1815 Apr. 21-én beszterczebányai lelkésznek megválasztatott, s mint ilyen még ugyanezen évben kimúlt az életből. Magas, erőteljes alakkal és kitűnő előadási tehetséggel birt; hálás növendékei nagy tiszteletben tartották emlékét, s magasztalva beszéltek sikeres tanári működéséről. — Magda előbb a sopronyi, később a karloviczi, sárospataki és szarvasi gymnasiumokon működött; 1819-ben kiadta Magyarország statisztikai és földrajzi leírását, 1840-ben pedig megválasztatott a magyar tudós társaság tagjává. E férfi joggal számítandó hazánknak legjelesebb és legtudóssabb tanárai közé. 1) Magdáról Müllner Mátyás a sopronyi gymnasium történetében a 116 lapon így nyilatkozik: „Wenig Lehrer dürften wohl je so verschieden beurtheilt worden sein, als Magda Während er von von vielen geschmäht wurde, wurde er von andern mit Lobeserhebungen überhäuft. Er war unstreitig einer der begabtesten und geschicktesten Lehrer seiner Zeit, bewandert auf jeglichem Gebiete des menschlichen Wissens ; sein Vortrag klar und deutlich und höchst anziehend. Allein er besass trotz dem, dass seinem eigenem Geständnisse nach der Mensch in seinem Verhältnisse zu den Menschen stets seiu Hauptstudium gewesen ist, wenig Menschenkenntniss. Im Umgang mit der Jugend sowohl, als mit Anderen überhaupt hatte er etwas Schroffes uud Abstosseudes an sich. Er lebte in einer selbstgeschaffenen idealen Welt, wusste sich demzufolge in den verschiedenen Verhältnissen des Lebens nie zurecht zu finden, und musste somit häufig anstossen. Von seinen sonderbaren, oft ans Schwärmerische \
