Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

I. Fekvése. Határai. Nagysága - II. Neve.

I. Fekvése. Határai. Nagysága. Békés-Csaba, azelőtt Európában legnagyobb falu, 1840 olta pedig mezőváros, fekszik a' szolnok-aradi, vagyis tiszai vaspálya mellett, Békésmegyének délkeletre hajló részén's határos éjszakról: Békéa mezővárosával, Doboz-Megyer, Kamut és N.-Kondoros pusztákkal; — keletről: Gyula mező városával, Kigyós és Gerla pusztákkal ; — délről: Kigyós, Bodzás, Apácza és Földvár pusztákkal; — nyugotról: Oroszháza községével, és a' csorvási pusztával. Maga a' város 1107 holdnyi területen fekszik. Öszves határterülete 61,472 hold, és a' hozzá tartozó Gerla, Megyer , Vandhát, Szent-Miklós , KisKondoros, Sopron, Csákó, Gerendás pusztákkal 86,074 hold, holdját 1100 • ölével számitva, vagy is m. e. 6 • mértföld. II. Neve. Csabának neve a' régi könyvekben, okmányokban és térképeken sokfélekép iratik, péld. Chaba, Choba, Chyaba, Czaba, Tót-Csaba. Most, más hasonnevű helyektől való megkülömböztetés végett, általánosan használt neve: Békés-Csaba. Valószínű, hogy e' nevét a' hely valami Csaba nevü hajdani birtokosától kapta, a' mit erősíteni látszik az is, hogy a' XIII. században ezen egész környék Csaba mezejének, az az Csaba nevü birtokos ur mezejének hivatott. Lásd: Jerney magyar nyelvkincsek 22. 1. Csaba név kétségtelenül magyar eredetű. A' Hunoknál személynév volt. Atillának egyik fiát is Csabának hivták. A' magyaroknál e' név családnévé vált. A' Csaba, Chaba család azoknak egyike volt, mellyek még