Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

III. Néhány szó Csaba hajdanáról

6 r Árpáddal jöttek be. Lásd: Horváth István Magyarország gyökeres régi nemzetségeiről Pest 1820. lap 50. Kihalt e' birtokos család a' XIV. század elején. 1280. eszt. élt Csaba gróf özvegye 's fiai Miklós és Mike. Utolsó ivadéka e' családnak volt Csaba gróf, Teritős vagy talán Téritős fia, — Comes Chaba filius Terytus, — ki 1291. eszt. a' bácsi szent Miklósról nevezett zárda felett a* patronatusi jógot gyakorolta. Bizonyosan e' Csabák valamellyike alapitotta a' mi Csabánkat 's ez tőle kapta elnevezését, éppen ugy, mint Borsod Borstól, Szabolcs Zabolchtól, Csanád Csanádtól és a' szomszéd Gyula városa Gyulától. III. Néhány szó Csaba hajdanáról. A' legrégibb, történelemelőtti korban , e' helyen, hol most Csaba és általában Békésmegye fekszik, Celták, — ismeretlen eredetű nemzet, — laktak. Ezek 700 eszt. körűi Kr. előtt jöttek Asiából Európába, később vagy elenyésztek, vagy más népekbe olvadtak 's ma már csak némi maradványaik léteznek Britanniában. Hogy itt is, hol Csaba fekszik, voltak telepitvényeik, mutatják azon celta eredetű, cserépedények és sárgaréz karikák, *) melylyek Csaba vidékén ittott kiásatnak. Utánok e' vidéket elfoglalták a' szlávfajú Dákok, kikről azon egész terület Tiszától a' fekete tengerig és Kárpátoktól a' Dunáig Dacianak hivatott. *) Az illy, földgyomrából kiásott cserépedényeket, hamuvedreket, korsókat széttördelni, pénzeket öszveolvasztani, kard és sarkantyúkat elhányni nagy kár. Azok a

1 vidék múltjára vetnek világot. A ki találja, miután ugy is kevés hasznukat veheti, vigye el ollyanhoz, ki ahoz ért és az illyesmit gyűjti. Bár támadnának valahára megyeszerte régészeti társulatok, mellyek az illyesmit figyelemmel kisérnék, ásatásokat eszközölnének, a' talált tárgyakat muzeumokba elraknák és igy az értetlen előtt csekélynek látszó, de a' történetbuvárra sokszor nagy fontosságú dolgokat a' haza számára megmentenék l