Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

III. Néhány szó Csaba hajdanáról

13 az evang. tótság. Hol most az ó városháza van, ott akkor még erdő volt. Ennek tövében kifogták lovaikat 's megpihentek, azután pedig a' kamarai mérnök által kimérettek házhelyeik. Megvették a' magyarok kunyhóit is *) 's helyeikre szebb házakat épitettek, a' magyarok pedig elköltöztek fajrokonaikhoz Dobozra, Békésre, Gerlára. így alakult az 1718. év tavaszán a' mostani Csaba. Midőn Harruckern János György 1720. eszt. egész Békésmegyét megkapta, nem csak megerősitette őket lakhelyeiken, de szabad vallásgyakorlatukat is biztosította. Az uj telepnek első gondja volt, magát egyházilag szervezni. Ugyanazért vesszőből öszvefontak s sárral kitapasztottak egy épületecskét, melly öt évig imaházul szolgált s még azon év végén meghívták rendes papjokúl Suhajda Jánost. A' község csupa ágostai hitvallásuakból állott s csak 1750. táján jöttek a' mostani rom. katholikusok, kiknek azután az uradalom külön házhelyeket és szántóföldeket osztatott. Onnan van, hogy a' rom. katholikusok most is külön, egy csomóban laknak, a' felső végen 's szántóföldjeik is együtt vannak a soproni pusztán. Egyébiránt a' község, alakulása olta, nevezetesebb eseményei közé sorozza a' következőket: 1720. Csaba, mint község, a' megyébe kebeleztetett 's pecsétet nyert, mellyben hátulsó lábaira ágaskodó oroszlány szemlélhető, melly első lábaiban három buza kalászt tart, az alatta lévő folyamban pedig hal úszkál. 1723. Az első templomnak helyén vályogból uj templom építtetett. 1728. Ezen templomba Budáról oltár hozatott, melly most az ó szölöbeli imaházban van. *) Többek közt, családi hagyomány szerént a' Bohus Monyis család okkor vette meg harmincz vonásért az az forintért azon kunyhót, melly a mostani Ostaszféle ház helyen álloti 's e házat birták is Bohusék egész a mostani század elejeig, a' midőn azt az Ostasz családnak eladták.