Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

III. Néhány szó Csaba hajdanáról

14 1729. épült az első paplak. 1733. Beszterczebányáról orgona hozatott. 1735. Május 1-én a' Pero vezérlete alatt felzendült ráczok kirabolták Csabát. Ez a' Pero a' pécskai határőrző ráczok kapitánya volt. Az egykorú Ball a Gergely a' „nagykörösi krónikában" azt állítja, hogy e' lázadásnak oka volt az, hogy a' kormány a'nem egyesült keleti vallásuakat a' rom. kath. egyházba visszatéríteni igyekezett. De bizonyos, hogy a' mozgalomnak más, politikai czéljai is voltak. Mert egy az, hogy a' lázadók Rákóczy Ferencz nevét használták jelszóúl 's a' népet azzal biztatták, hogy Rákóczy Törökországból hadsereggel már útban van, nem tudván, hogy az akkor már meghalt volt. Más az, hogy a' mozgalomban nem csak ráczok vettek részt, de mindjárt hozzá szegődtek a' békésmogyei magyarok is. Ezen lázadók Csabát is utjokba ejtették, a' község pénztárát utolsó fillérig kirabolták, a' lakosságot mindenéből kifosztották, az akkori lelkészt, Burián Sámuelt, ki elő lük a' templomba menekült, onnan kihúzták 's vele illetlenül bántak, végre a' szomszéd megyék fölkelt seregei által Erdőhegynél részint szétverettek, részint elfogattak és lekonczoltattak. 1738. kettős csapás érte Csabát. Ugyanis Apr. 14. tüz támadt, melly 22 házat elhamvasztott; Juniusban pedig pestis dühösködött, mellynek 65 személy esett áldozataul. 1745. Apr. 26. a' mostani ó templomnak alapköve letétetett 's ugyanaz Nov. 10. fölszenteltetett. 1748. sok csabaiak Mokrára költözvén, ott egyházzá alakultak. 1751. megalakult a' helybeli rom. kath. egyház. Ugyanez évben a' Canalis innenső partján létezett temetőbe kezdtek temetni. Ez évig a' temető a' templom körül volt. 1753. nyolczszáz csabai, berényi és szarvasi család, csabai pap, Vandlik Márton vezérlete alatt Szabolcsba költözött 's ott a' nyiregyházi egyházat alapitották. 1755. Apr. 25. nagy tűzvész, melly az egész alsó véget elhamvasztotta.