Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

III. Néhány szó Csaba hajdanáról

12 sei foglalkoztak, földalatti kunyhókban laktak 's itató kútjuk ott volt, hol most az evang. nagy templom áll. E' kunyhók közül 12 a' mostani alsóvégi paplak helyén *) és fel egész a' mostani uj emeletes városházáig feküdt, a' többi 10 pedig a' másik oldalon, ott, hol most a' rkath. templom és paplak áll. Az emiitett 22 családok következük voltak: Bánszky György biró, Kökény, Veres, Tóth, Mészáros, Behan, Both, Bende, Kálmán, Fazekas, Lévai, Vas, Móré, Török, Nagy, Molaár, Tőke, Juhász, Varga, Cser, Szabó, Szabó. E' családok közül még most is léteznek Csabán Bánszkyak, Behanok és Kálmánok, vagy a' mint most hivják : Kámánok. Volt pedig akkor ezen lakosoknak birtokában: ökör 12, tehén 20, ió 2, sertés 12, őszi vetés 11, buza 23, árpa 12, köles 5 köböl, készpénz 12 frt. mellyeknek öszves becsértéke az akkori becslés szerént tett 605 forintot. Milly roppant külömbség, ha az akkori Csabát a,' mostanival, — pedig azolta csak 150 év folyt le — öszvehasonlitjuk ! 3-ik korszak. Csabának ezen harmadik korszaka az 1717. évvel kezdődik. Ezen évben tudniillik, három felföldi, vallásért üldöztetett evang. családfő u. m. Duna Mitnáról, Szekerka Hradistyéről és Valent Csaliról, lejöttek az alföldre 's magokat a' szegedi kamarai igazgatónál jelentvén, engedélyt kértek arra, hogy mind ők, miüd a' még utánok leérkezendő faj -és vallásrokonaik Csabán letelepedhessenek. Nem csak az engedély megadatott, de a' szabad vallásgyakorlat is biztosittatott részükre. Ez örömhirrel a' fentnevezettek visszamentek a' felföldre, 's a' jövő tavaszon, mint a' raj, ugy jött le minden oldalról *) Midőn 1862. eszt. a' mostani alsdvégi paplak fundamentumait ástuk, körül-belöl négy lábnyira a' földben lehetett kivenni egy illy földalatti kunyhónak vert falait, sőt még a' helyet is, hol valaha a' kerek sárkemencze vagy úgynevezett boglya állott.