Magyar Győző: Wimmer Gottlieb Ágost, felsőlövő nagy papja (Budapest, 1910)

II. Káplánkodása, majd első papsága Felsőlövőn

18 ták mindig megjelenni az iskola ajtajában, mert amily szeretetteljes bánásmódot tanúsított a szorgalmasok iránt, oly vasszigort alkalmazott a hanyagokkal szemben. Egyebekben is tömérdek újítást látott szükségesnek és reformátori tevékenységét a gyülekezeti és községi élet egész mezejére kiterjesztette. Újításait, alkotásait majd később fogjuk ismertetni teljes egésztikben élete delének, legtermékenyebb korának tárgyalásánál, amikor leküzdve minden útjában álló akadályt, korlátlan hatalommal intézte községe ügyeit. Most még távolról sem aratott sikert minden törekvése. Sőt úgy látszott, kudarc és bukás vár reá s nemcsak megváltoztatni nem fog sikerülnie népe erkölcseit, szokásait, de még állását sem tarthatja meg. Ellenségei akadtak a községben, meghasonlott a gyülekezet gondnokával s az egyházi felsőbbséggel, esperessel és szuperintendenssel is tömérdek összeütközése volt. Híveivel és elöljáróival való viszályainak kulcsa jellemében rejlik. Mint minden emberi jellem, az övé is erények és gyarlóságok keveréke volt. Azon tisztelet és kegyelet dacára, mit e zseniális ember tettei keltenek bennünk, semmi ok sincs rá, hogy gyengéit palástolni akarjuk. A benne lévő sok fényes jellemvonás közül emeljük ki először is mély vallásosságát; ebből fakadt az az Isten akaratában való feltétlen megnyugvás, mit a sors semmi ostorcsapása, bánat, üldöztetés, testi kín, szóval semmi, de semmi próba egy pillanatra sem volt képes soha megingatni. Lelki élete egének másik ragyogó csillaga tüzes hazafisága, mely nemcsak szavakban, hanem tettekben is nyilvánult, s amely, ha valakinél, nála az idegenből átszármazott egyénnél érdemszámba mehet.