Kruttschnitt Antal – Vásárhelyi Pál: Isten zarándokai : A soltvadkerti két testvéregyház hőskorának története. Budapest 1937.

Báró Orczy István, mint proprietarius földesúr 1745. év­ben meghagyta Krück György pusztabíró és Schuffert János ispánnak, hogy a török hódoltság alatt lakatlanná vált Vad­kert pusztáját német lakosokkal betelepítsék. Nevezettek u­ruk akaratját több német községben közhírré tették s külö­nösen a kishartai, nagyszékely] és gyönki németeket hívták fel Vadkert betelepítésére. E felhívásra heten jelentkeztek s a másolatban a római katholikus plébánia levéltárában mind maiglan meglévő, az őrsi residentiában (Tarnaörs, Heves m.) 1745 Szentgyörgy (április) havának 16. napjáról keltezett letelepítési okmány szerint: „Praesenlibus (ez&nnél) adom tudtára, az kiknek il­lik, hogy az alább megírt' eszendőben és napon némely svá­boknak sicut (még pedig)::.Schuffert Johann, Krück György, Albrecht Rudolf, Miller Wilhelm, Koch Henrick, Hirsch Já­nos, Keller Jakab requisifiánkra (kérésünkre) nemes Pest vármegyében lévő örökös pusztámat Vadkert nevűt megszál­lani engedtem Az ősi települők legnagyobbrészt Tolna vármegye pince­helyi járásának Nagyszékely nevű községéből jöttek. Való­színűnek látszik, hogy már 1745 előtt is voltak itt közülük »•gy néhányan, mert a nagyszékelyi családkönyv feljegyzése szerint a Deuchert (Tengert) család 1722, a Ferber család 1723, Lehr család 1722, Müller család 1722, Schilling család 1730, Ungar család 1739, Wiesz család 1737 évben költözött el onnan Vadkertre. Ezek túlnyomórészben reformátusok voltak, a települők azonban csakhamar szaporodni kezdtek, a mennyiben Német­országból: Wiirtenbergből német és a felvidékről: Zólyom és I.iptó megyékből tót nemzetiségű evangélikusok jöttek. Az ág. liitv. ev. régi jegyzőkönyvben közölük: Euler Konrád, Klam Emészt és Wendel Mihály vannak névleg megnevezve. A régi német feljegyzés szerint: „Letelepedésük után, midőn anyagi szükségleteikről gondoskodva volt, szellemi

Next

/
Thumbnails
Contents