Kruttschnitt Antal – Vásárhelyi Pál: Isten zarándokai : A soltvadkerti két testvéregyház hőskorának története. Budapest 1937.

12 Mikor azután 1787-ben a vallás szabad gyakorlása az irattárban őrzött irattal biztosíttatott részükre, ez iskolatermet szószékkel ellátva imateremnek is igénybevették. Ekkor veti fel a külön templom építésének gondolatát Hirsch Henrik, a református egyház oszlopos vezérembere. A bóesai templomhegyen állott árpádkori templomrom köveit Nagybócsai \Sárközy János földesúrtól saját pénzén megveszi, azt a hívek Vadkertre fuvarozzák s az őket szent tervükben segítő testvérgyülekezetek segítségével felépítik a templomot sőt 1795 május 14-én áldozócsütörtökön Veresmarti Véc/h Sámuel kecskeméti lelkész, a püspök már fel is szenteli azt. Hogy a számbelileg sokkalta kisebb református egyház a többi egyházakat megelőzve mindmaiglan álló templomát megépíthette, az mindenekelőtt Hirsch Henrik érdeme, ki a szent célra 2216 frt. 59 kr.-t kölcsönzött, melyet utóbb fejedelmi bőkezűséggel ajándékul adott. A templom birtokában most már önálló lelkipásztort is kertek és a Kunszentmiklóson 1797 április 2-án tartott egyházmegyei közgyűlés Pór Bertalant nevezte ki lelkészükké, a ki 1797 május 26-án állását elfoglalva, valóban apostoli buzgósággal fogolt az egyházközség szervezéséhez. Az iskolának épült ház lett a paplak s e helyett a templom háta mögött építettek iskolát, ez szolgált 1832-ig, mikor is helyére a mindmaiglan álló öreg iskolát építették. — Az egyház-alapító lelkipásztor Soltvadkerten működött 1820 június 9-én bekövetkezett haláláig. Külföldön is járt, tudós és Isten szí,ve szerinti lelkipásztor volt, nyugodjék jeltelen sírjában a boldog tudatban, hogy nem élt hiába! Az újonnan épült templomba Hirsch Henrik öntetett egy harangot is 372 frt költséggel. 1820-ban ez a harang megrepedt és újraöntve mindmaiglan ez a református templom középső harangja. — Ugyanő vette a mindmaiglan szolgáló orgonát is. Az 1784-ben épült evangélikus templomoeska, bár 1804ben karzatot is építettek belé és 600 forintért orgonát is vettek, szűk méreteinél fogva a szépen fejlődő gyülekezet követelményeinek többé nem felelt meg. Az egyház levéltárában fekszik egy 1819 júl. 25-én Kon válik Ferenc és Buvári Antal halasi épitók által elkészített templomterv, a mi kétségtelenül igazolja, hogy az evangélikus híveket már 1819-ben is foglalkoztatta a templomépítés gondolata. A tervrajz szerint ez a templom méreteiben kisebb lett volna ugyan a jelenleginél, de feltűnő hasonlatosságánál fogva, azt kell hinnünk mé-