A rozsnyói ágostai hitv. evang. egyház temploma 100 éves felszentelésének 1886-os emlékünnepe. Rozsnyó 1887.

A ROZSNYÓI ÁGOST. EVANG EGYHÁZ TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA

Ii! jetek gyümölcsöt az örökéletre; 3-szor emeljétek áldozataitokkal' egyházatok jólétét, mint tevék elődeitek. Iiogy nektek is fennmaradjon áldott emléketek. Atyámfai az Urban! Ne keményítsétek meg szíreteket, hanem hódoljatok apáitok felhívásának. Mi sanyarú időket élünk, apáink boldogabb, áldásdnsabb kor fiai voltak, de meg is érdemelték azt. mert szerették az Ur házát, őrei voltak ugv házukban, mint a polgári társadalomban az istenfélelem, tiszta erkölcs, becsület és erénynek; nem csak dolgoztak, hanem imádkoztak is, azért áldá meg őket az Ur; lépjünk tehát mi is nyomdokaikba, a vasár- jés üunepnapol szenteljük az áldás Istenének és munkáljuk híven lelkünk üdvösségét, köznapokon pedig dolgozzunk szorgalmasan, de a mellett éljünk mértékletesen, és istenesen. s pecsételjük meg és világoltassuk ev. hitünket és vallásunkat éltünk jó cselekedeteivel és akkor az Ur áldásával hozzánk is visszatér, reánk is fel virrasztja a boldogság napjait, nekünk is megnyitja az örök élet hazájának üdvhajlékait. Ugy. legyen! Legyen velünk a mi Urunk Istenünk, miképen volt atyáinkkal, ne hagyjon el minket és ne távozzék el tőlünk, hanem hajtsa magához szivünket, hogy járjunk mindenkor az ő utáiban, őrizzük meg végzésit, parancsolatit és Ítéleteit, melyeket parancsolt atyáinknak. Amen. A ROZSNYÓI ÁGOST. EVANG EGYHÁZ TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. Városunkban az evangyélmi hitnek terjedése csaknem egykorú a németországi nagy reformatióval, s bár hazánk 1525-iki barbár törvénye, hogy »Luther követői égettessenek meg«: a mohácsi gyásznap után, magyar, osztrák és török uralom között tépett hazánknak siralmiban, sikerbe nem vétethetett; itt nálunk az uj egyházat azonnal nyíltan rendezni nem lehetett, mert ellenében a vidéken hatalmas Bebek Ferencz főispán eröszakoskodásinak, s ellenében az esztergomi érseki széknek, mely alá tartozott Rozsnyó, kellő megerősödés kívántatott a nyilt egyházrendezéshez. Az lf>42-ik évben találom, hogy itt az üldözött Leudischer György szónokolt, az első pedig, kinek mint itteni papnak nevét emiitik a