Baldauf Gusztáv: A pécsi ág. hitv. ev. egyházközség története. Pécs 1926.
Hitoktatás
— 32 mint fontos missziói pont iskolája tekintetében állandó segélyezésre fog ajánltatni". A tanterem 1888. szeptember 14-re elkészült, fölszerelését közadakozásból remélték biztosithatni, fűtését a tanulók kötelezettségévé tették. Valentin Károly a tanterem diszitésére Luthernek a wormsi birodalmi gyűlésen ábrázoló képét ajándékozza, Nádosy Kálmán az egyház fejlődése körül érdemeket szerzett férfiak arcképeit ajándékozza, valamint I. Ferenc József király és Erzsébet királyné mellszobrait, amelyekhez Steiner Mihály műkeretes állványt készitett. Hitoktatás. Evangélikus felekezeti iskolának nagy jelentőségét minden ev. egyházát szerető hivő mindenkor felismerte és méltányolta. Jeskó is helyesen állapítja meg: „aminélkül egyházunknak egészséges fejlődése soha nem volt és nem is lehet: nincs felekezeti iskolánk, nincs veteményes kertünk. A templom és család között a legfőbb kapocs az iskola, amely nemcsak tanit, hanem lelket, szellemet csepegtet a gyermekbe és amilyen szellemmel megtelik az ifjú lelke, olyan marad az mindig". Ha ez a megállapítás igaz általában, ugy különösen igazi egyházi életszükségletet képez egy ev. iskolának létesítése és fönntartása ily erős másfelekezetü városban, mint amilyen Pécs. Tudták, érezték ezt a gyülekezet alapitói is, de a már egyszer létesült iskolát anyagi erőtlenségük miatt nem lehetett fönntartani és amikor megszűnt, csak megtöbbszörösödött a gond és teher ev. gyermekeink hitoktatása körül. Az a körülmény, hogy a lelkész a sokféle intézetbe el nem járhatott, illuzóriussá tette a különben legodaadóbb buzgóságot. A tanítványok hol megjönnek a gyülekezeti tanácsteremben tartott vallásórákra, hol nem. Akik jönnek is, rendetlenül, fegyelmezetlenül látogatják a vallásórákat. Nagy hátránya a megfelelő sikeres vallástanitásnak az is, hogy több osztályt, néha 4 osztály, vagy még ennél több osztálynak növendékeit is összevonva csoportosan kell tanitani. Állandó a panasz, hogy a más intézetekbe járó ev. tanulókat pontatlanul boésátják el az iskolából, a törvényellenesen átkeresztelt ev. gyermekeket róm. katholikusoknak veszik. Ezért többször kénytelen a lelkész reklamálni. Sajnos, a szülők nagy része indolens a lelkésznek a hitoktatói működésével szemben. 1880-ban az egyházi tanács gyűlési jegyzőkönyvében névszerint felsorolja