Baldauf Gusztáv: A pécsi ág. hitv. ev. egyházközség története. Pécs 1926.

Az egyházi szervezkedés. Pécs, mint fiók- és leányegyház

— 12 kötelezettség, tanitó, lelkész fizetése terheket rótt a kis számú gyülekezetre és gondoskodni kellett biztos jövedelmekről. E kérdést olyformán oldották meg, hogy 20 egyháztag egyesületet alkotott, amelyben szerződésileg kötelezték magukat arra, hogy 1845—1848-ig mindenikük bizonyos megállapított járulékot fizet egyházi célra. Tele gonddal, kötelezett terhekkel, nem elégedtek meg az elért sikerekkel, messzebbmenő céljaik, terveik is vannak: máris templomépités felett gondolkodnak. Az ernyedetlen buzgóságu Nendtvich Tamás, mint a gyülekezetnek világi elnöke, 1846. év végén a város tanácsához beadványt nyújt be, melyben hivatkozással az 1791. tc. 26. §-ra „templom és oskolaházi fundus kijelölése iránt rendelést tétetni kér." A város tanácsa már az 1847. január havában tartott ülésén a kérést tárgyalás alá veszi, bizottságot is küld ki megfelelő hely keresésére, de ezzel aztán holtpontra is jutott a nagy hévvel megindult akció. Az 1848,-iki nagy események, az ezt megelőző nemzeti, politikai eszmék szellője kioltotta az egyház oltárán lobogó buzgóság lángját. „A haza mindenek előtt, mindent a hazáért" elvek mellett háttérbe szorultak az egyháznak ügyei, az épités munkája az ország rombadölésének láttán természetszerűen szünetelni volt kénytelen. Az egyházi szervezkedés. Pécs, mint fiók- és leányegyház. A magyar nemzeti szabadságharc letörése után a pécsi hiveknek figyelme újból az egyház felé irányul. 1851-ben lejárván Thoma Lajos egyezsége, egyhangú határozattal Lágler Lajos theologust hivták meg, abból a felfogásból kiindulva, hogy mint theologiai képzettséggel biró fiatal ember, annyiban is megfelel a gyülekezet igényeinek, hogy a tanitás mellett a lelkészi teendőket is elláthatja. Lágler Lajos Bonyhádon született 1829-ben. Az algimnáziumot Sárszentlőrincen végezte, innen Sopronba került, ahol a főgimnáziumi osztályokat és 1848-ban a theologiai tanfolyamokat végezte. A zavaros politikai állapotok miatt nem tudott, amint tervezte volt, a bécsi theologiára menni és igy nevelői állást foglalt el. E minőségében kapta Pécs meghivását, melyet 1852. január havában el is fogadott. Hiványa szerint, melyet „a magas kormány helybenhagyása