Baldauf Gusztáv: A pécsi ág. hitv. ev. egyházközség története. Pécs 1926.

Az egyházi szervezkedés. Pécs, mint fiók- és leányegyház

- 13 után" Borbély József esperes 1852. márc. 4-én „további intézkedés végett Nendtvich ekklézsiai felügyelő urnák megküldött"

r kötelessége volt szerda és szombat délutánjait kivéve, naponta 8—10-ig és 2—4-ig tanitani az előirt tanterv szerint. Vasárnap és ünnepnap d. e. 10 órakor istentiszteletet tartani énekkel, alkalomszerű prédikáció felolvasásával és imádsággal; a halottakat, ha az illetékes lelkész nincs jelen, énekkel kikisérni és halotti imával eltemetni; a konfirmándusokat 6 hétig naponta egy órahosszat tanitani és a konfirmációra előkésziteni; a gyülekezet Írásbeli munkáit elvégezni. Ezen szolgálata ellenében a gyülekezet évi fizetésül készpénzben 100 frtot adott, továbbá egy szobából álló szabad lakást és egy öl bükkfát. A gyermekek tanításáért dijat nem szedhetett, csak a konfirmandusoktól fejenként egy frtot, temetésekért egy frtot. Szegények ingyen voltak temetendők. Házasság kihirdetésért 30 krajcár cm. járt. Lágler meghívásával az 1846-ban megállapított lelkészi hivány csonkítást nem szenvedett. Roykó továbbra is lelkésze maradt Pécsnek és Pécs Magyarbólynak fíliája. Roykó mint eddig, ezután is megtartja áldozócsütörtökön a rendes istentiszteletet. Az anyakönyvezés, hivatalos okmányok kiállítása, urvacsoraosztás, konfirmálás ezután is a lelkész kizárólagos joga marad. Megállapítást nyert az is, hogy Lágler ,.tanítói" cime felavatása után ,,káplán" cimmé változik, de mint káplán is köteles lesz tanitani, de akkor már keresztelhet, eskethet és urvacsorát is oszthat. Az ezen ténykedés után járó stólákból azonban őt csak a keresztelési stóla illeti, minden többi stóla a rendes lelkésznek szolgáltatandó át. — Lágler természetesen ily javadalmazás mellett csak ugy tudta magát fenntartani, hogy magánórákat adott. Közben theol. tanulmányait folytatta s 1856ban Rohoncon a nemzeti és egyházi alkotmány felfüggesztése idején az osztrák kormány által az ev. egyházak ügyvivőjévé kinevezett Wohlmuth Lipót adminisztrátor által lelkészi vizsgára bocsáttatva, ugyanott lelkészi felavatást nyert. Ennek alapján Roykó lelkész hozzájárulásával kápláni minőségben szolgálta az egyházat magyar és német nyelven tartva prédikációit. Lelkészi minősítésének megszerzése és ily jellegű működésének elismerésekép évi fizetése is emelkedett előbb 200 frtra, majd évi 300 frtra. A káplán-tanitói fizetésnek emelkedése, az adóssági kamatok fizetése súlyos terhet jelentett a gyülekezetnek ; az egyházmegye is bevonta közegyházi terhek viselésére. A sárszent-