Harmati Béla: Az Ősagárdi Ág. Hitv. Evangélikus Egyház története. Ősagárd 1936.

Az egyház újraéledése (1785.)

5 amikor az agárdiaknak templomuk és lelkészük volt. de azoktól megfosztották őket." Ettől az időtől kezdve, mintegy 67 éven át, az agárdi ev. egyházat hivatalosan előbb a nézsai, 1830tól a nőtincsi r. kath. plébánia gondozása alatt tartották. Ide kellett beszolgáltatni az egyházi adót is. Valószínű, hogy a régi templomot, amely a temető nyugati, emelkedettebb helyén állott, szentségtelen kezek lerombolták. Isten különös kegyelme, hogy az agárdi kis nyáj 67 esztendei árvaságon keresztül is hű maradt evangéliumi egyházához s őt sem üldözés, sem pedig fegyveres erőszak el nem tántoríthatta hitétől. Ez alatt az idő alatt a hívek házi istentiszteleteken építgették egymás hitét. Ezt a hitet az üldözések csak megacélozták és ellenállóbbá tették. Akik a tiszta istenige hirdetése után áhítoztak, az üldözés korában a 11 km.-re fekvő Bánkra jártak el templomi istentiszteletre. Az egyház újraéledése, (1785.) Az agárdi evang. gyülekezet II. Józsefnek köszönheti újraéledését. Ez a fenkölt lelkű uralkodó trónralépése után. 1781-ben. kiadta híres Türelmi Rendeletét, melyben az eladdig üldözött és el nem ismert protestáns hitfelekezeteknek — bizonyos korlátok között — szabad vallásgyakorlatot biztosított. Kimondotta ez a rendelet, hogy ahol 100 család él együtt, ott gyülekezetté alakulhatnak, építhetnek templomot és iskolát, hívhatnak lelkészt és tanítót. Csupán az volt a megszorítás. hogy a templom kerített helyen (ne utcán, hanem udvarban), torony és harangok nélkül építtessék. A Türelmi Rendelet a lelkiismereti szabadság törvénybe iktatását jelentette s korszakalkotó volt a ma-