Harmati Béla: Az Ősagárdi Ág. Hitv. Evangélikus Egyház története. Ősagárd 1936.

Az evang. egyház keletkezése

4 Az evang. egyház keletkezése. Hiteles egyházi okmányaink csak az 1785-ik évig nyúlnak vissza. Vannak azonban adataink arról, hogy Agárdon már 111 esztendővel korábban, tehát 1674ben, önálló, református anyaegyház állott fenn. Földváry László szerint (Adalékok a Dunamelléki ref. egyh. ker. történet éhez I. 220. ol.) Agárdnak 1674-ben Nicletius Boldizsár volt a ref. lelkipásztora, akit a pozsonyi vértörvényszék elé idéztek. 1703-ban Hermann Sámuel volt az agárdi lelkész, ezt követte Mihalidesz János, akit azonban gróf Althan Frigyes váci r. kath. püspök több más környékbeli prot. lelkésszel együtt hivatalától megfosztott. Ez a püspök valósággal dühöngött a protestánsok ellen. A váckörnyéki protestáns gyülekezetek templomait elkobozta. Mint a vidék teljhatalmú földesura, segédjét. Berkes András prépostot katonák kíséretében a protestáns községekbe küldte. Berkes a helyszínen megjelenvén, előkövetelte a templom kulcsát. Ezután a templomot a kath. egyház javára birtokba vette és vagy leromboltatta, vagy r. kath. templommá alakíttatta át. A lelkésznek és tanítónak rendszerint nyolc nap alatt hurcolkodnia kellett a községből. Akik a templomrablást kárhoztatták, azokat botbüntetéssel sújtották és Vácra börtönbe hurcolták. így szüntették meg fegyveres erőszakkal a keszegi. nőtincsi kósdi stb. prot. gyülekezetek szabad vallásgyakorlatát. Ugyanez történt Agárdon is az 1718-ik esztendőben, aminek egyébként már egyházi anyakönyvünkben is nyoma van. Ugyanis Bilszky János, az újraéledt agárdi gyülekezet első lelkipásztora 1792. nov. 16-iki dátummal Palusiak Ilonáról — aki 107-ik életévében húnyt el — latin nyelven a következőket jegyezte fel: ,.Ez a személy jól emlékezett amaz időkre'.