Mesterházy Sándor: A nemes–pátrói ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházközség története. Csurgó 1903.
VII. Épitésnek korszaka
— 37 — rövid idő multán meg is tett. A hivek a buzditó szavak hatása alatt elhatározták, hogy a korcsmáltatási jogról 12-évre lemondanak és ennek jövödelmét templomépitésre összegyűjtik. Más részről meg gabona-aratással is kezdik a pénzt gyűjtögetni, ugy, hogy a szomszédos urodalmakban gyülekezeti közmunkával teljesített gabonaaratással szerzett pénzt összerakják a templomépítés czéljaira. — De 1848-ban kitör a szabadságharcz, mely itt is megérezteti hatását. A püspöki pásztorlevél buzditólag hat. A templomban újra meg újra imádság száll Isten trónusa felé a szabadságharcz szerencsés kimeneteléért. A bekövetkezett német kormány alatt, mikor a honfiúi lélek bánatba merült, lassan, akadályokkal küzdve ment a fejlődés. — Mégis a gyülekezet 1850ben Varasdon 871 frt. költséggel önteti a mostani, 483 fontos nagy harangot, melyet Varasdról Szmodits Mátyás ingyért hozatott haza és melyet már az uj haranglábban helyeznek el. — Három év múlva 1853 ban meghalt a tanitó Sas János és helyére a gyülekezet megválasztja: Ssucsányi yóxsefet, ki mint jo hangú kántor lesz ismeretes a vidéken. Tekintettel az iskolának a templomtól való nagy távolságára a lelkész és a gyülekezet néhány elöljárója megveszik az 1859-ben eladóvá lett Dömötörfy József ^Májkó) féle fundust 402 frt. 62 kiért, azon reményben, hogy a gyülekezet ezt a templommal szemközt fekvő beitelket tőlük csakhamar átváltandja. — Ugy is lett és az uj iskola, egy fedél alatt a tanítói lakkal 1864-ben fel is épül. téglából cseréptetővel. — A régi iskolát Dömötörfy László (Kis) vette meg. Időközben a hivek szemei mindig a templomra irányozvák és folyton, az az óhaj él a szivekben: vajha az Istennek ez a háza is mentül előbb újra építhető lenne. — Nem is lankadtak ám még sem a gyűjtésben, sem az adakozásban. A gyűjtés eredményeként felemiithetem, hogy a pesti egyetemes gyűlés 1861-ben ád 50 frtot, a soproni gyámolda 50 frtot, a tápió-szent-