Mesterházy Sándor: A nemes–pátrói ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházközség története. Csurgó 1903.

VII. Épitésnek korszaka

— 36 — peres Véssey Fertncz esperességi felügyelő társaságában, kisérve Szabó Pál surdi és Horváth yózsef vései lelkészektől egyházlátogatást tart itt, mely alkalommal több üdvös intézkedés tétetik. — A gyülekezet lélekszáma ekkor 530, a tanulók száma pedig 85 volt. — A következő években nevezetesebb esemény, mit itt felemlíthetnénk alig történt. Mégis hozzuk emlékezetbe, hogy a gyülekezet 1839-ben a lelkészlaknál pálinkafőzdét épít, 1840-ben pinczét készíttet és a szőlő termése után befolyó pénzekből (évenként 60—100 frt.) szép tőkét gyűjt; — 1843-ban a temető megnagyobbittatik; 1844-ben nov. 28 án Pongrácz Ferencz esperes újból egyházlátogatást tart a gyülekezetben. Ekkor már a templom nagyon romladozó félben volt. — Hathatósan ajánltatott hát a híveknek hogy templomépitéshez készüljenek. Mire a nagyobb rész hajlandónak is jelentette magát. És ezzel eljutottunk oda, hogy egy uj korszakot látunk a gyülekezet életében felderülni, melyet, mivel benne maradandó épületek emeltettek, nevezzünk el építés korszakának. VII. p 6pitésnel< l<orszal<a. 1847—1898. Hogy a már égetően szükségessé vált építkezések megvalósíthatók legyenek, a gyülekezet minden alkalmat megragad a tőke-gyűjtésre. Az első lépés erre nézve 1847-ben történik, mely esztendőben itt canonica visitatiót tart okt. 21- és 22-én Haubner Máté dunántuli ág. hitv. ev. superintendens, ki hathatós szavakkal buzditá a híveket a belső rend mellett a külső rendre is, nevezetesen maradandó épületek emelésére. Ezen egyházlátogatás alkalmával történt, hogy a már „Luther köpenyben" megjelent superintendens a helyi lelkészt: Takács Istvánt, ki eddig egyszerű palástban szokott fungálni, buzdítja a I uther-köpeny beszerzésére, mit ő