Mesterházy Sándor: A nemes–pátrói ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházközség története. Csurgó 1903.

IV. A gyülekezet a legnagyobb veszélyben

— 21 — igyekeztek tenni. A megyei hatóság közbelép és „1780ban die 9. aug. Pátrói Mester a templomban való könyörgés tételtől, a mely mint eddig ususba volt, eltiltatott ezt vetvén okul, hogy prédikállott és pastillákat olvasott".1) így bezáródott Kozma Miklós előtt a templomnak ajtaja. Most már csak az volt hátra, hogy a templom r. katholikus szertartással felavattassék és a r. katholikusoknak átadassék. A támadók nem is késtek ezt szorgalmazni a felsőbb hatóságoknál. Csak ürügyet kellett keresni, mintha a templom elvétele az engedetlenek méltó megbüntetése lenne. Abban az időben Magyarország kir. helytartója Mária Terézia veje: Albert szász-tescheni herczeg volt, ki a magyar kir. itélőszéknek egyik hites jegyzőjét Árvay Györgyöt küldi ki Nemes-Pátróba, hogy az itt a helyszínén tartson vizsgálatot az itteni evangélikusok vallásgyakorlatára vonatkozólag. — Nevezett Árvay György vizsgálóbírói működésében Pátróban 1781 márczius hó 2G-án tartja meg a vizsgálatot. Kihallgat 14 tanút a következő négy kérdés felől: „1. Vallya meg a Tanú letett hite után ezen Tekéntetes Nemes Somogyvármegyének Nemes-Pátró nevezető helljségében levőknek, akkik Augustana Confessión vannak, ezen az most el vétetett Oratóriumokon kivül más Oratóriumokra emlékezik-é, s tudja-é azt hogy ezen utóbbi hány esztendőktől fogvást légyen bírásokban, vallya meg azt is le tett hite szerént, hány Praedicátorok voltak az eö emlekezetére 's azok közül némellyek laktak-é ezen Nemes-Pátrói helységben? 2. Miutátűl fogva pediglen tsak Mesterek vagyon hite szerént vallja meg a Tanú, ha vittek-é egyéb hivatalt Mesteri hivatalnál végben, Praedicállottak-é, gyóntattak-é, kereszteltek-é, vagy pedig micsoda szolgálatot tettek egy szóval vallja meg ? 3. Vallja meg azt is a Tanú, azon Praedicálló és más székek, 's eszközök, melyek a Praedicatorok ki1) Tegyzet a surdi anyakönyvben.