Rimár Jenő: A nagyszentmiklósi ágost. hitv. evang. gyülekezet templomának felavatási ünnepe 1913. Nagyszentmiklós 1914.

I. Ünnepi beszédek és imák

4 kész nélkül miképen fognak ök, mint evangélikusok megmaradni ? Ne féltsük e kicsi sereget, mely a jelenlegi számunknál is talán kisebb, meri „az isten ö közepette van, nem rendül meg, Isten segíti.". A hármas nyelvkülömbség ellenére is, mint egy háznak tagjai tömörülnek, egy családnak gyermekei egyesülnek. — Nem felejtik a gyermekkorukban gyakorlott énekeket, imákat, magukkal hozzák s még kezükben forgatják bibliájukat, összejönnek egy Korek, Pullajtár vagy Kolofon házban vasárnaponként s a házi isteni tiszteletről sem feledkeznek meg az egyes családok. Mégis érzik lelkiekben való elhagyottságukat, istentiszteleteik kezdetlegességét, ám szivükben a remény „Isten a mi oltalmunk . . Hitükben segítségre leltek még ott is, ahol talán erre nem számíthattak volna. A fenkölt lelkű Linden .Jakab, róm. kath. plébános és vicearchidiakonus maga vezeti az evangélikusok csapatát a királyi konsiliárus elé s ajánlja őket kegyeibe, mint ,,jó magaviseletű csendes és jámbor lakosokat" Méltóságos Gróf Nákó Kristóf földesúr végrendeletileg száz forintot hagyományozott a felmerülendő építkezésekre. A hitben egyesült tagok nemsokára egyházilag is szervezkednek. Litzky Kristóf evang. püspök átutaztában a legközelebbi anyagyülekezethez való csatlakozásra szólítja fel az egybegyűlt evangélikusokat. 1810-ben ez meg is történt, Nagylak fiókgyülekezete lett. A következő évben tartotta meg az első ev. istentiszteletet Keblovszky János nagylaki lelkész magyar nyelven Polónyi Dániel házában. Hogy lelkesitőleg hatott ez a körülmény az egyháztagokra, mutatja a szép eredmény, hogy a különben szerény viszonyok közt élő iparos egyháztagok húszan 905 frtot ajánlottak fel iskola és imaház építésére. Kegyes óhajtásaik megvalósulása elé