Farkas Mihály: A nagy-geresdi ágost. hitv. evang. gyülekezet története. Sopron 1895.

XI. Lelkészek

38 XI. Lelkészek. Az 1783. május 10-én közgyülésileg megalakult uj nagy-geresdi gyülekezetnek első lelkésze: 1. Tatay Pál volt, ki 1783. junius 15 tői 1787. január 22-ig, szolgált. Innen a ns. csói artikuláris gyülekezetbe távozott. Utánna jött: 2. Horváth Sámuel 1787. május 25-én, több tekintetben méltó arra, hogy az utókor tisztelettel emlitse nevét. Annyit tudunk róla, hogy 1778—1783 ig Palotán volt lelkész. Itt bámulatos szorgalommal összegyűjtötte s megirta a gyülekezet történetét, 1702-től, egészen az ő koráig, mely az akkori superintendens Nagy Istvánnak méltán kivivta elismerését; ugyanott megépittette az uj diszes teplomot 1780-ban. Innen Gyönkre távozván, itt érte a nagy-geresdi gyülekezet bizalma, melyet el is fogadott. Tevékenységének Geresden is meghagyta nyomait. Mint a soproni alsó egyházmegye jegyzője egy külön erre szánt jegyzőkönyvben, roppant szorgalommal és pontossággal megirta nem csak Geresdnek, hanem minden, ez egyházmegyében levő gyülekezetnek történetét*), Geresdét 1783—1795-ig folytatja. A conventülések jegyzőkönyveit, számadásait is, utói nem ért pontossággal s részletességgel vezette. Geresdről 1798. Bakony-Tamásiba távozott a keresett lelkész. Utóda lett: 3. Berky Mihály, kit 1798. julius 1-én a simonyi gyülekezetből hoztak. Ez az 1801—18Ö2-ik évi insurrekcziónális nemesi seregnél tábori lelkész is volt. Geresdről 1805. február 20-án a lovász patonai gyülekezetbe távozott. Követte őt: 4. Halassy Mihály, ki 1805. május 23-án, Áldozó-Csötörtök napján iktattatott hivatalába. Előzőleg gyönki, majd soproni magyar lelkész s egyúttal a syntaxis tanára volt. O irta meg az 1813-ikévi Superintendensi egyházlátogatás alkalmával, midőn ő az egyházmegye esperese volt, a gyülekezet történetét, de szintén csak 1783-től kezdve. — Innen 1818-ban Kis-Péczre távozván**), — utódául 2 5. Illyés Pál (Edvi) candidátus hivatott 1818. augusztus 13-án. Az irodalmi téren utóbb hirnévre szert tevő férfiú azonban Geresden, épen irodalmi munkálkodása folytán, — a mennyiben az „1822-ben Pozsony szabad királyi városában, nemzeti zsinatra összegyűlt Főtisztelendő Papsághoz intézett", „A Catholica Magyar Egyház" czimü, s a Tudományos Gyűjteményben közzétett dicsőitő ódája***) miatt, a hivek előtt azon gyanúba jött, hogy a katholikus vallásra akar áttérni, — teljesen elvesztette hivei rokonszenvét s bizalmát, ugy annyira, hogy az 1823. ápril 26-án tartott Convent bizottságot küldött ki a superintendensi hivatalhoz, Illyés Pálnak mihamarábbi végleges elmozdittatá*) E jkv. romjai levéltárunkban feltalálhatók. **) L. 1822. aug. 13. egyh. lát. jkv. 2. p. ***) Conv. jkv. 124—27 1.