Baráth József: A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyházközség 300 éves története. Győr 1934.

VI. A legújabb kor története 1889-től 1934-ig.

27 Született Zsebeházán (Sopron m.) 1867 december 25-én? szülei: Nagy Mihály és Török Anna. Iskoláit Sopronban végezte; tanítói oklevelet szerzett 1888. évben. Segédtanító volt Varsányban 7 hó­napig, Farádon másfél évig. Gyülekezetünket 39 évig szolgálta lelkiismeretes pontossággal és szigorú rendszeretettel. Munkás életével pedig a híveknek is jó példát mutatott. Az 1898. évben vette feleségül Gecsényi Ferenc, szillsárkányi birtokos leányát, Juditot. Az 1890. évben 1200 öl terjedelmű új temetőt szerez a gyüle­kezet a Rába töltése mellett, melyet Horváth Sándor, győri s. lel­kész avatott fel. 1892. évben a lelkészlakban meleg konyha épült, melynek költségeihez a lelkész 25 írttal járult hozzá. Az 1893. év­ben a büki gyülekezet Mérgesnek ajándékozta régi orgonáját s annak sípjait felhasználva, helyrehozatta az egyház az orgonát 165 frt költséggel. Az 1896. évben nagy buzgósággal ünnepli meg Mérges is a Milleniumot s ugyanakkor a templom körül emlékfákat ültetnek. Ugyanezen évben a lelkész részére 3 hold földet vásárol­nak a töltés kisajátítási összegből. A vételárhoz a lelkész 49 írt­tal járul hozzá. Az 1897. évben a lébényi gyülekezet Mérgesnek ajándékozta régi keresztelő kútját, melyet Kozár Jánosné, a gond­nok neje saját költségén rendbehozatott. Az 1898. évben megalakult a nőegylet, melynek első elnöke Borbély Jánosné, pénztárosa pedig Tóth Andrásné volt. Áldásos működéséhez az alkotások egész sora fűződik: a templomi csillár, 8 darab fali gyertyatartó, 1 zöld s 1 fekete színű oltár- és szószék­teritö, úrvacsorai edények, oltárkép, oltárszönyeg, 4 oltári gyer­tyatartó s feszület, stb. mind a nőegylet ajándéka. A szentmihályi nők egy piros bársony oltár- és szószékterítőt ajándékoztak gyü­lekezetünknek. 1898. évben kapta meg a lelkész az állami kong­ruát, 250 frtot. Az 1900. évben nagy tűzvész dühöngött a község­ben, a gyülekezet ugyan nem szenvedett kárt, de a hivek közül 14 család hajléka égett le. Az 1901. évben Gősi György gyermekei atyjuk emlékére 200 koronás harangalapot létesítenek s a többi hivek is olv nagy buzgalommal adakoznak az új harangokra, hogy már az 1903. évben egy 215 kgr-os Cis hangú s egy 106 kgr-os E hangú harangot szerezhet be az egyház a soproni Seltenhoffer cég­től 1155 korona 16 fillér költséggel; felavatásuk május 24-én tör­tént. Az 1904. évben a szomszédos rábacsécsényi Sibrik birtokból mintegy 120 holdat vásárol a lakosság, a hídalap részére pedig 36 holdat. Ez nagyjelentőségű dolog volt a község fejlődésére, mert a régi Rába áttöltésével ekkor nyilt meg az út Enese felé. Az 1905. évben új felügyelöt választ az egyház dr. Csemez István, téti földbirtokos személyében, aki 15 évig viselte e hivatalt s nevét több kisebb adományon kívül egy 1000 koronás iskolai alapítvánnyal is megörökítette. Az 1906. évben a bécsi béke em­lékünnepe s Rákóczy hamvainak hazahozatala alkalmából kegye­letes emlékünnepet ül az egyház. Ekor váltják meg a lelkészi és

Next

/
Thumbnails
Contents