Baráth József: A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyházközség 300 éves története. Győr 1934.

VI. A legújabb kor története 1889-től 1934-ig.

28 tanítói közmunkát 400 korona összegben. A következő évben templomát renováltatja az egyház. A templom s torony teljesen betisztogattatott, új kövezet, új ablakok s menyezet készült s a te­tőzet is rendbehozatott 2300 korona költséggel; a nőegylet pedig 120 korona költséggel szépen kifesttette a templomot s padokat. A közmunka megváltásában s a templom renoválásában Pátka György gondnok buzgólkodott közmegelégedésre. Ez év május hó 10-én Gyurátz Ferenc püspök tartott egyház­látogatást. Délután fél 3 órakor érkezett kíséretével Kisbabot felől s az iskola megvizsgálása után a templomba vonult, ahol buzdító prédikációt tartott, majd a lelkész prédikációjának meghallgatása s a gyülekezet történetének felolvasása után a püspöki kérdőpon­tok tárgyaltattak. A püspök a tapasztaltak felett megelégedését fejezte ki s estefelé kíséretével Bezi-re távozott. Az 1908. évben díszes aranykönyvet ajándékoz gyülekeze­tünknek Kovács Imre szentmihályi lakos, az adakozók s jóltevők nevének megörökítésére. Ennek lapjain évről-évre tekintélyes ado­mányok hirdetik a hivek egyház szeretetét. Az 1909. évben a győri gyülekezet 900 holdas fudi birtoka egyházilag Mérgeshez csatol­tatott, ami által a teherviselő alany egyhatod résszel-megnöveke­dett. Az 1910. évben 380 korona adócsökkentési államsegélyt nyer az egyház, amire igen nagy szükség volt; ugyanez évben mórichidai László Sándor édesanyja emlékére 50 koronás alapítványt tesz, özv. Pintér Pálné pedig 400 koronát ajándékoz gyülekezetünknek elhunyt Juliska leánya emlékére. Az 1912. évben megszünteti az egyház a párszám szerinti adózást és az egyházi adót felerészben nagykorú személyre, felerészben állami egyenesadóra veti ki azóta. Ez az esztendő a lelkészre nézve nagyon végzetes volt, ugyanis egyik útja alkalmával lovai elragadták s a kocsiból kibukva, oly súlyos agyrázkódást szenvedett, hogy abból soha fel nem épült s az okozta korai halálát. Betegsége alatt 1912. augusztustól 1913. áprilisig Luthár Ádám segédlelkész működött itt. Majd elkövetkezett a borzalmas világháború. Mérges lakóinak 22 százaléka, mintegy 52 fegyverfogható férfiú küzdött a külön­böző harctereken; közülük többen hadifogságba estek, többen rok­kantakká váltak, 12-en pedig hősi halált haltak. Ezeknek névsora a következő: Csizmadia Mihály, Kovács István, ifj. Kovács István, Kovács József, Pátka István, Pátka József, Pátka Lajos, Limpár Pál, Tóth György, Tóth József, Tóth Mihály és Tóth Sándor. Saj­nos, emléküket községünkben még semmiféle emlék nem hirdeti. Borbély János 1917 ápril 20-án agyvérzésben hirtelen elhunyt, temetése, amelyet Horváth Sámuel esperes, Ihász László kisbaboti s Révész Sándor bezi-i lelkészek végeztek, ápril 22-én volt. Utána 8 hónapig, 1917. év végéig Ihász László adminisztrálta a gyüleke­zetet. Erre az időre esik a kisebbik harang elrekvirálása hadi cé­lokra, valamint a reformáció 400 éves emlékünnepe, melyet gyüle­kezetünk a háborús idők dacára is illő kegyelettel ünnepelt meg s

Next

/
Thumbnails
Contents