Baráth József: A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyházközség 300 éves története. Győr 1934.
VI. A legújabb kor története 1889-től 1934-ig.
28 tanítói közmunkát 400 korona összegben. A következő évben templomát renováltatja az egyház. A templom s torony teljesen betisztogattatott, új kövezet, új ablakok s menyezet készült s a tetőzet is rendbehozatott 2300 korona költséggel; a nőegylet pedig 120 korona költséggel szépen kifesttette a templomot s padokat. A közmunka megváltásában s a templom renoválásában Pátka György gondnok buzgólkodott közmegelégedésre. Ez év május hó 10-én Gyurátz Ferenc püspök tartott egyházlátogatást. Délután fél 3 órakor érkezett kíséretével Kisbabot felől s az iskola megvizsgálása után a templomba vonult, ahol buzdító prédikációt tartott, majd a lelkész prédikációjának meghallgatása s a gyülekezet történetének felolvasása után a püspöki kérdőpontok tárgyaltattak. A püspök a tapasztaltak felett megelégedését fejezte ki s estefelé kíséretével Bezi-re távozott. Az 1908. évben díszes aranykönyvet ajándékoz gyülekezetünknek Kovács Imre szentmihályi lakos, az adakozók s jóltevők nevének megörökítésére. Ennek lapjain évről-évre tekintélyes adományok hirdetik a hivek egyház szeretetét. Az 1909. évben a győri gyülekezet 900 holdas fudi birtoka egyházilag Mérgeshez csatoltatott, ami által a teherviselő alany egyhatod résszel-megnövekedett. Az 1910. évben 380 korona adócsökkentési államsegélyt nyer az egyház, amire igen nagy szükség volt; ugyanez évben mórichidai László Sándor édesanyja emlékére 50 koronás alapítványt tesz, özv. Pintér Pálné pedig 400 koronát ajándékoz gyülekezetünknek elhunyt Juliska leánya emlékére. Az 1912. évben megszünteti az egyház a párszám szerinti adózást és az egyházi adót felerészben nagykorú személyre, felerészben állami egyenesadóra veti ki azóta. Ez az esztendő a lelkészre nézve nagyon végzetes volt, ugyanis egyik útja alkalmával lovai elragadták s a kocsiból kibukva, oly súlyos agyrázkódást szenvedett, hogy abból soha fel nem épült s az okozta korai halálát. Betegsége alatt 1912. augusztustól 1913. áprilisig Luthár Ádám segédlelkész működött itt. Majd elkövetkezett a borzalmas világháború. Mérges lakóinak 22 százaléka, mintegy 52 fegyverfogható férfiú küzdött a különböző harctereken; közülük többen hadifogságba estek, többen rokkantakká váltak, 12-en pedig hősi halált haltak. Ezeknek névsora a következő: Csizmadia Mihály, Kovács István, ifj. Kovács István, Kovács József, Pátka István, Pátka József, Pátka Lajos, Limpár Pál, Tóth György, Tóth József, Tóth Mihály és Tóth Sándor. Sajnos, emléküket községünkben még semmiféle emlék nem hirdeti. Borbély János 1917 ápril 20-án agyvérzésben hirtelen elhunyt, temetése, amelyet Horváth Sámuel esperes, Ihász László kisbaboti s Révész Sándor bezi-i lelkészek végeztek, ápril 22-én volt. Utána 8 hónapig, 1917. év végéig Ihász László adminisztrálta a gyülekezetet. Erre az időre esik a kisebbik harang elrekvirálása hadi célokra, valamint a reformáció 400 éves emlékünnepe, melyet gyülekezetünk a háborús idők dacára is illő kegyelettel ünnepelt meg s
