Baráth József: A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyházközség 300 éves története. Győr 1934.

V. A gyülekezet története a 19. században.

nyedtek s nem bírták a terheket viselni. Egy váratlan örökség szerencsére kisegítette a gyülekezetet nehéz helyzetéből. Kovács Imre, 22 éves ifjú, Kovács Mihály és Kalmár Éva árvája súlyos tüdőbajba esvén, a lelkész tanácsára összes vagyonát a gyülekezetre hagyta azzal a kötelezettséggel, hogy ápolásáról és temetéséről a gyülekezet gondoskodjék. 1827 október 20-án húnyt el e nemes erzületü, derék ifjú s 510 frtos hagyatékával a gyülekezetet ölök hálára kötelezte s lehetővé tette a templom renoválását s a toronyépítést. Az 1830. évi szeptember 11-én Kis János püspökünk tartott Mérgesben egyházlátogatást. Gánts János, malomsoki, Fichtner Ferenc, kisbaboti, Hentz János, csikvándi lelkészek, valamint Matkovich Tamás ügyvéd, Illés Pál győrmegyei esküdt kíséretében érkezett a községbe s az iskola megvizsgálása s a lelkész prédikációjának meghallgatása után a püspöki kérdőpontok tárgyaltattak. A püspök megvolt elégedve a tapasztaltakkal. A teir.piom körül lakó zsellérek meginttettek, hogy a templom fundusát el ne foglalják, a lakósok pedig utasíttattak a temetői sírok rendbentartására. Szabó Pál az 1833., év végén Mérgesről eltávozván, az 1834. év elején hetyei Hetyey Lászlót választották meg a mérgesiek, de ö csak 3 évig működött nálunk; az 1837. évben eltávozott Bakonyszentlászlóra. Az ő idejében, 1835 nyarán, Tóth András kurátorságában építette a gyülekezet a tornyot mintegy 1500 írt költséggel. Az építést egy soproni pallér végezte s az építéshez Tapolcafőről szállították a követ s megvásárolták a lebontott abdai vár tégláját. Ekkor nyerte templomunk mostani alakját. Ugyanekkor javíttatta az egyház régi orgonáját 100 frt költséggel. Az 1837. évben pedig új templomi padok őszültek 127 frt költséggel. Hetyey László távozása után a gyülekezet Tóth János tótkeresztúri s. lelkészt választotta meg, aki 1847. évben vette feleségül Szalay Saroltát. 1843. évben ifj. Tóth András kurátorságában építtette újjá a gyülekezet tetemes költséggel az elavult paplakot és tanítólakást. Az 1847. évi június 6-án Haubner Máté püspökünk tartotta mérgesi egyházlátogatását. Kíséretében voltak: Perlaky Dávid, bezi-i esperes, Pálffy József, geresdi lelkész, ker. jegyző, Kiss Mihály s Illés Pál táblabírák s Gősi Pál ügyvéd. A lelkész Gal. 6, 2. felett tartott prédikációja után az iskolás gyermekeket feleltették, majd a püspöki kérdöpontok tárgyaltattak. A gyülekezet felhivatott presbitérium alakítására s a temető rendbentartására s az épületek bi ztosítására. Utasította a gyülekezet, hogy folyamodjék segélyért, a szülök pedig inttettek, hogy gyermekeiket pontosabban járassák iskolába. Az 1848. évben nagy veszély fenyegette a községet a keresztül vonuló horvát hordák részéről, akik pár napig a községben garázdálkodtak, de szerencsére csak kisebb károkat okoztak.