Baráth József: A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyházközség 300 éves története. Győr 1934.

V. A gyülekezet története a 19. században.

24 Tóth János lelkész az 1853. évben állásáról leköszönt § Szabó Zsigmond lesvári uradalmában vállalt gazdatiszti állást. Ez időszakban a következő tanítók működtek a községben: Seregély József 1826—27., Varga István 1827—34., innen a tétiek hívták meg; Badics István 1835—1853. Tóth János távozása után a gyülekezet Berecz Lajos malomsoki s. lelkészt választotta meg, aki 1819 november 8-án Zánkán született. Atyja B. János, zánkai, majd később szepezdi s szergényi tanító volt, anyja pedig Gánts Katalin. Középiskoláit Sopronban, a theológiát Sopronban és Bécsben végezte. Káplán volt Vadosfán, Kővágóőrsön (ugyanitt a kisgimnáziumban tanár is) és Malomsokon. Testvére volt Berecz János, zalaistvándi tanítónak, Berecz Imre, híres győri kántortanító édesatyjának. Másik testvére, Berecz József, alsósági tanító volt, Berecz Ábel, soproni ügyvéd és Berecz Gábor, ostffyasszonyfai tanító édesatyja. Berecz Lajos 1854 május 2-án vette nőül Izsákfáról Szabó Máriát. Több gyermeke maradt, egyik leányát, Annát, Ihász László kisbaboti lelkész vette nőül; az ő fiai: Ihász László kisbaboti s Ihász Mihály kertai lelkészek. E vázlatos ismertetés is mutatja, hogy a Berecz család is ároni család volt, sok derék lelkészt s tanítót adott egyházunknak. 1853. évben választott tanítót a mérgesi gyülekezet Tompa Ferenc személyében, aki 1832. évben született Nemeskéren s rövid segédtanítói működés után haláláig gyülekezetünket szolgálta lelkiismeretes hűséggel. Ő volt egyszersmind a község utolsó jegyzője is. Az 1854. évi augusztus 28-án vette nőül Varga István téti (előbb mérgesi) tanító leányát, Máriát. Gyermekei közül Mihály, kissomlyói lelkész, Lajos kemenespálfai tanító lett. Berecz Lajost 35 évi lelkészi működése alatt általános szeretet és tisztelet vette körül. Valóban atyja volt népének. Működéséhez a következő fontosabb események fűződnek: Az 1860. évi március 18-án tartott gyűlésen tiltakozik a gyülekezet az egyházunk önkormányzatát lábbal tipró császári nyilt parancs (Pátens) ellen. Ugyanez év nyarán renováltatta a gyülekezet a templomot 1075 frt költséggel. A tetőzet újra építtetett, új mennyezet, oltár, szószék és karzat készült. Az építést Szőczey és Csanda, téti vállalkozók végezték, az oltárt és szószéket pedig Fischpera Konrád, soproni faszobrász és orgonaépítő készítette. Ugyancsak ő javította ki s nagyobbította meg 1 változattal az orgonát 162 frt díjért. A renovált templomot 1860 november 4-én avatta fel Karsay Sándor, téti esperes. Kápli Lajos, kisbaboti, Zathureczky József, mórichidai és Szántó István, szentandrási lelkészek jelenlétében. Az oltár előtti díszes vaskerítést n. Eőry Gábor ajándékozta 1873. évben. Az 1860. évben tagosították Mérges határát. A szétszórtan fekvő egyházi földek helyett egy tagban, az u. n. „Egyházi dűlőben" hasították ki az új birtokokat, még pedig a lelkész részére 30 holdat, a tanító részére 15 holdat s a gyüleke-