Beyer Fülöp: A marosvásárhelyi ág. hitv. ev. egyház keletkezése és százéves története. Marosvásárhely 1929.

Kotsch Mihály (1899-1903.)

nagy elfoglaltságának. Az egyháznál végzett lelkészi és tanitói működésén kivül a ref. polgári leányiskolában a német nyelvet tanította. A hívek egy része lelkesen szerette. De egy belsőleg meghasonlott egyházközséget vett át, megválasztása is egy nagy belső küzdelem eredménye volt — és őneki nem volt megadva az a tehetsége, hogy az ellentéteket elsimítsa. Kessler Ede gondnok sokat fáradozott az ellentétek elsimításán, de ez neki csak részben sikerült. 1893 március 22-én meghalt Fleischer Gusztáv tanító. Helyette a presbyterium május 11-én Gellner Vilmos nagydemetteri tanítót választotta. Adriányi idején fedette be a nőegylet az iskolaépületet bádoggal. Az ő idejében került eladásra a „Pávai"-féle birtok, az erdő kivételével. Árát a legutolsó időig az országos konsistorium külön alap gyanánt kezelte és kamatait a marosvásárhelyi lelkész élvezte. Az ez évi (1929) május 24-én tartott landeskonsistoriális- gyűlés ezt a presbyterium kezelésébe átengedte. Adriányi a szebenmegyei Szakadátra választatván meg lelkésznek, 1899 május 28-án Maros-Vásárhelyről elköltözött, miután kilenc és fél évig lekészkedett itt. A megüresedett lelkész-tanitói állásra junius 25-én Kotsch Mihály (1899-1903.) cservenkai (Bács-Bodrogh-m.) segédlelkészt választolta meg az egyház; beiktatása 1899 julius 30-án történt. Kotsch Mihály a szepesi Holló-Lomnitzon született, földmives szülőktől. Német anyanyelvéhez szívósan radaszkodó, mély vallású ember. Lelkészi hivatását a lehető legkomolyabban fogta fel. Maga is szegény, az egyház szegényeinek lelkes gondoskodója. Sokat fáradozott, járt-kelt, hogy szegényei számára bőségesebb segélyt eszközöljön ki. Különösen szép sikerrel járt ily irányú fáradozása Straetz Hermanné őnagyságánál, kihez gyakran ment ki — saját szegénysége miatt gyalogszerrel — Medgyesfalvára. Mindezért fizetsége a szegények részéről 25