Beyer Fülöp: A marosvásárhelyi ág. hitv. ev. egyház keletkezése és százéves története. Marosvásárhely 1929.

Fritsch Dániel.1829 (?)-1840.

amelyből a canonica portiót megadhatja. Az országos könyvelés e beadványra azt válaszolta, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a kért kimutatást kiállíthassa, mert nála a városok birtoka nincs feljegyezve. Ebből az iratból az látszik, hogy a Gubernium a templomépitési helyre vonatkozólag a városnak adott igazat, a canonica portio megadására a várost felszólította, a város azonban azt most azzal tagadta meg, hogy nincs miből megadnia. íme, — ilyen nehézségekkel küzdött a kezdő egyház. Egyáltalában nem tudom felfogni a város szükkeblüségét az ev. egyházzal szemben, hacsak ugy nem, hogy erdélyi divat szerint evangélikus meg szász egyet jelentett és — a politika játszott közbe. Ez pedig ezzel az egyházzal szemben annál is igazságtalanabb volt, mert akkor ez az egyház többségében magyar volt, annyira magyar, hogy még a Főkonsistoriumnak is magyarul irt. Templomépitési helyért az egyház többé nem folyamodott. Beletörődött abba, hogy az 1829. májusban vagy juniusban elkészült imaház véglegesen marad istentiszteleti helyük. Meglévén a paplak, az egyház a papi állást betöltötte. Itt azonban még bizonytalanabb az irattár, mint a templom építésére vonatkozólag. Az első pap Fritsch Dániel. 1829 (?)-1840. Honnan jött, hová való volt, nincs feljegyezve. 1839-ben fia született itt, de az anyakönyvben nincs beirva az apa születési helye. Megválasztásának napja sincs sehol megemlítve nálunk. Beiktatása ugy látszik, 1831-ben történt. De — az istentisztelet már 1830-ban folyik. Ekkor találhatók a pénztári napló „bevételek"-rovatában a „perselyből" cimü tételek. 1830-ban a kiadások közt ez a tétel: „Bei der Ordination in Birthälm" (a pap-avatásnál Berethalmon). Tehát, noha Fritsch Dániel hivatalbaiktatása csak 1831 végén történik meg, azért már 1830-ban itt van, sőt lehet, hogy már 1829-ben is. Van a levéltárban Gräser superintendensnek egy levele 12