Bienik János: A legéndi ág. hitv. evang. egyház története. Balassagyarmat 1917.

10 3. N. N., ennek nevét nem tudjuk, mert a protokollumban is csak mint »Bily knez«=»fehér pap«szerepel, aki bizonnyal vagy az ő fehér teste, vagy az ő ősz haja után íehérnek neveztetett. 4. Fidicinis János (1691 — 1701), ki szintén 10 évig volt az egyház papja, azután itt meg is halt. Utána következett: 5. Princzfalusi Mátyás (1702—1734.), diák nyelven Sartorius, 32 évig volt az egyház lelkésze. Ő kezdte az anyakönyvi bejegyzéseket vezetni 1718.tól. — Idős korban itt is halt el. 6. Chován Sámuel (1734—1736.), száműzetésből hivatott meg s Ácsára távozott. 7. Chován (Várton (1737—1740.) Mezőberény-1 bői jött, itt hivataloskodott 3

1 ^ évig, aztán Hibbére • (Liptó) távozott. 8. Farkas György (1740—1747.), majdnem 7 j évet töltött itt, aztán Tót-Györkre választották. 9. Oerengay (Várton (1747—1755.), kiváló pap, majdan főesperese is Nógrádnak. Fiatalon jött ide, saját életrajza alapján, mely a lesti levéltárban ta- j lálható, (ahová innét távozott) megírja, hogy rimaráhói származású, ahol édesapja molnár volt. Közép- * iskoláit Beszterczebányán és Modorban végezte. — 1738.-ban Dobsinára ment a hires Gotthárt tanár iskolájába, majd Késmárkra, honnan 1745.-ben Wittenbergnek vette útját. Egy évre hazatért s közben találta a legéndi egyház meghívása. Hruskovic besztercebányai szuperintendens felszentelte s igy lett" legéndi lelkésszé. Hogy kiváló pap lehetett, annak * bizonyitéka az, hogy már innen többfelé (Bodonyba, $ Sámsonházára, Tót-Györkre) hívták, de csak a lesti *