Bienik János: A legéndi ág. hitv. evang. egyház története. Balassagyarmat 1917.

7 nűbb, mert ez a kúria valamikor tényleg a Legéndy illetve a Radványi családok tulajdona volt, akik mint ,az itt alakult ev. egyház első patrónusai nagyon könnyen felajánlhatták kertjüket erre a célra. Hogy azután, hogy fejlődött tovább az egyház s közelebb mily viszontagságoknak, esetleges üldöztetéseknek voltak kitéve tagjai, annak nyoma a protokollumokban nincs. Régebbi egyházi jegyzőkönyvekből csak annyit tudunk, hogy az 1798.-ik esztendőben, amikor először volt canonica visitació, amikor is az egyházat Hamaliár Márton superintendens látogatta meg, az anyaegyház 687 lelket számlált. Azután részint a kivándorlás, — mert hiszen tudjuk, hogy épen ebben az időben történt az alföld lakatlan vidékeinek a benépesítése, — részint pedig mindenféle pusztító ragályos betegségek következtében a lelkek száma annyira megapadt, hogy már a második püspöki látogatás alkalmával 1813.-ban csak 489 lelket írtak össze. Mindennek dacára az Úrnak eme kis Sionja, ez a gyönge kis gyülekezet csodálatos módon részese lett az Úr különös kegyelmének. Istenben való erős hit és bizodalom, a tagoknak, illetve a híveknek egymás iránti kölcsönös és az egyházuk iránt táplált szeretete, az apáktól örökölt kegyelet szülte buzgóság hozta magával, hogy már 1807.-ben hozzálát ez a kis sereg rendes kőtemplom építéséhez. Már az 1805.-ik évben lett ünne pélyesen elhatározva, hogy minden egy ' háztag erkölcsileg köteles kivenni a maga részét ebből a magasztos munkából. Adnak fuvart, végzik a kőmives körüli gyalog munkát, hoznak fát és követ, szóval minden lehetőt megtesznek, csak sikereA gyülekezet további «•ilödéw.