Homola István: A kassai Malom–utcai evangélikus templom. Kassa 1927.

szel a lazán lelógó fonalakat igyekeztem egyenes irányban kihúzni. Hogy a kívánt célt, a templom jobb akusztikáját ezzel el nem érték, bizonyság rá, hogy a spárgafonalakat onnan eltávolították, idejövetelemkor, 38 évvel ezelőtt, én már nem találtam ott. A másik igen fontos hátránya a templomnak annak lehetetlen kifiithetése, éppen a szerencsétlen bizánci styl, magas kéményszerü kupolája miatt, mely minden meleget alulról, ahol az emberek ülnek, a magasba elvon. Ezt a hiányt elődeink, kik a természet viszonyai szerint ruházkodtak, öltözködtek, nem igen kifogásolták, azonban a mai kor embere, ki a modern világ luxusa szerint él és öltözködik, kinek a kényelmes, fűtött szinház, mozik, tánctermek állanak rendelkezésére s azokban tölti szabad idejének nagyrészét, ha templomba akar menni, vagy a helyzet ugy kivánja, hogy ott megjelenjen, tagadhatatlan joggal megkívánja, hogy a templom helyzete, levegője megfelelő s ne egészségének rovására legyen. Ezzel a követelménnyel a tehetősebb egyházak számolnak és a templomot fűtik, a mai kor követelményeinek megfelelőleg kényelmessé, vonzóvá teszik. Hiába argumentálnánk ezzel szemben, hogy az ember, ha templomba megy, megfelelőleg öltözködjön s hogy a mai modern ember, még inkább, mint a régi, a különféle szórakozásoknál, sportoknál 8