Körtvélyessy Béla: A cselfalvai ágost. hitv. evang. templomnak … külső látképe és rövid leírása. Eperjes 1908.
: : EGY SÁROS MEGYEI ROMÁNKORI MŰEMLÉK. Ezen czím alatt külön fejezetben méltatja Myskovszky Viktor hírneves régészünk a Pulszky Ferenez ötven éves írói jubileumára 1884. évben kiadott emlékalburn 118. s 119. lapjain a 328 évnél jóval régibb, huszita eredetű cselfalvai ág. hitv. evang. templomot\ mint sárosmegyei egyedüli románkori műemléket, melynek külsejét a Divald Károly Fia eperjesi fényképészeti mű intézetében készült, igen sikerült kép mutatja. Az emlékalbum fenti ezím alatti fejezetének szószerinti szövege pedig következőképen szól: -Míg hazánk déli részén különösen a dunántúli megyékben román stylű egyházi műemlékekkel igen gyakran találkozunk, addig az ország északi vidékein ilyen románkori emlékek ritkák. így például míg a dunántúli részekben a románkori műemlékek nemcsak igen gyakoriak, de — mint a jáki, pécsi, lébényi egyházak — a román styl kiváló és monumentális műalkotásai közé számíthatók, addig felső vidékünk megyéiben románkori műemlékek csak kivételesen fordulnak elő s könnyen felsorolhatok. Az oly tetemes kiterjedésű Zemplénmegyében egy románkori műemlék sincsen; Abaújban a felsőregmeczi, petőszinyei és gönczruszkai templom; a Szepességen csak a szepesváraljai doni nyugati része; Sárosban pedig csak a cselfalvai templom román stylű. Miután pedig a románkori styl régibb mint a csúcsíves vagy gótízlés, a fentebbi jelenségből azt lehetne, következtetni, hogy a dunántúli vidék városainak kultúrája már az Árpád-házból származó királyaink alatt, tehát a XII. és XIII. században nemcsak létezett, de a fennmaradt román stylű emlékek fenséges és kifejlett műrészleteiről ítélve, a fejlődés magas fokát is elérte akkor, midőn az ország felső vidékein ily kulturális műemlékek még nem léteztek.
